A magyar diákok esélyei a jó osztályzatra egyre csökkennek Romániában
A magyar többségű vidékek diákjai rendszeresen gyengén szerepelnek a románnyelv-vizsgán. A helyzet ott a legrosszabb, ahol egész Erdélyben a legmagasabb a magyarok aránya: Hargita megyében. A 83 százalékban magyar többségű megye nyolcadikosainak csaknem fele, pontosabban 48,4 százaléka elbukott a román vizsgán. Pedig a kisebbségek, köztük a magyarok számára kidolgozott speciális tantervről és nyelvoktatásról már törvény is született immár öt éve. De a gyakorlatba azóta sem ültették át.
– Nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden évben csupán szörnyülködjünk a rossz eredményeken, aztán megfeledkezzünk róla a következő vizsgaidőszakig. Radikális változtatásokra van szükség. Ennyi rossz tanuló nem lehet – kommentálta a „kisérettségi” eredményeit Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke.
|
Nagykárolyi tanóra. A diákok Partiumban is ritkán találkoznak a hivatalos nyelvvel
Czeglédi Zsolt / MTI |
Jelenleg csak az alsó tagozatos osztályokban tanulnak sajátos tanterv alapján a kisebbségi diákok, ötödik osztálytól már ugyanazon tankönyveket használják, mint a román anyanyelvűek, s ugyanazt a tudást várják el tőlük. A hatodik és nyolcadik osztály végén tartott országos felmérőkön a magyar diákoknak ugyanazon feladatokat kell megoldaniuk, mint román anyanyelű társaiknak. Gondok nemcsak Székelyföldön mutatkoznak, hanem Románia számos vidékén – például Kalotaszegen vagy a Partiumban –, ahol a magyar vagy magyar többségű közösségekben felnövő gyerekek egyáltalán nem vagy ritkán találkoznak az állam hivatalos nyelvével.
A vizsgaeredmények az utóbbi években még romlottak is, ami összefügg az oktatás általános reformjával. Ahogy a hangsúly a tananyag memorizálásáról a szövegértést feltételező, képességalapú oktatásra tolódik, úgy csökkennek a nyelvet nem értők esélyei, hogy jó osztályzatot szerezzenek. – A tanterv felépítése nem teszi lehetővé az aktív kommunikáció gyakorlását, ami létfontosságú lenne, hogy a diákok megértsék és elsajátítsák a nyelvet – olvasható a románnyelv-oktatás Hargita megyei helyzetéről készült szakértői jelentésben.
Éveken át folyt a vita, hogy az iskolán kívül, esetleg a családban kell-e foglalkozni többet a román nyelvvel, vagy a nyelvtanítás módszertanát kell megváltoztatni. A 2011-ben elfogadott tanügyi törvény rendelkezik arról, hogy a román nyelv és irodalom tárgyat az adott nemzeti kisebbség számára készített speciális tanterv és tananyag szerint kell oktatni.
A tantervek bevezetése azonban évről évre késik. Király András, a román oktatási tárca államtitkára a Népszabadságnak elmondta: a speciális tantervek elkészültek, az alsó tagozat számára jóvá is hagyták, a tankönyvek rendelkezésre állnak. A gimnáziumok számára 2017-től vezetik be. – A most végzett harmadik osztályosok fognak elsőként sajátos tanterv alapján tanulni végig az elemi és általános iskolában. Őket ez alapján is vizsgáztatják – magyarázta az államtitkár. Kérdésünkre azt is pontosította: az új tantervek késése mögött nem az áll, hogy valakik „ki akarnak szúrni a magyarokkal”, egyszerűen csak ennyire lassan halad a 2011-ben beindult reform, amelynek a románnyelv-oktatás csupán egy apró, bár a magyarság szempontjából rendkívül fontos szelete.
Nem biztonságosak az iskolák
Nem lehet minőségi, a jövőt megalapozó oktatást elvárni olyan körülmények között, amikor a tanulók nincsenek biztonságban az iskolákban – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő pénteken, az iskolák közbiztonságának javítása érdekében összehívott tárcaközi tanácskozás megnyitóján. Iohannis elégedetlenül állapította meg: a középiskolát elvégzők fele nem tud leérettségizni, sokan már meg sem próbálják, de szakmai képesítéssel sem rendelkeznek, így érvényesülési esélyeik is korlátozottak. Az államfő szerint az oktatási rendszer átfogó reformjára van szükség. (MTI)
