Sarkozy ellen a 2002-es karacsi merénylet francia áldozatainak családtagjai tettek feljelentést egy tavalyelőtti elnöki közlemény miatt. Ebben Sarkozy azt állította, hogy az ő neve a szövevényes korrupciós ügy egyetlen dokumentumában sem szerepel. A vizsgálóbírók szerint erről az államfő nem tudhatott, és a kommünikével ­Sarkozy megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét. A Karacsigate-ügyben Nicolas Sarkozy három közvetlen munkatársa ellen folyik már vizsgálat.

Az 1994-re visszanyúló ügy azzal kezdődött, hogy Párizs négy tenger­alattjárót adott el Pakisztánnak, és az ügylet során kifizetett kenőpénzek egy részét a gyanú szerint ­Eduard Balladur 1995-ös elnökválasztási kampányának finanszírozására fordították. A gyanú szerint Sarkozy – Balladur kampányfőnökeként – tudott a korrupcióról. Nyolc évvel később Pakisztánban 11 francia alkalmazott halt meg egy öngyilkos merénylet során. Ezután Franciaországban az a verzió terjedt el: a franciák halála azzal hozható összefüggésbe, hogy a tegeralattjáró-ügylet során keletkezett kenőpénzekből „elfelejtették” kifizetni a pakisztáni cinkosokat, akik ezzel a véres akcióval „törlesztettek”.