Vitatott jelölések a CIA és a Pentagon élére
Az első elnöki ciklusában megismert külpolitikai irányvonalának folytatását tervezi Barack Obama, és akár hosszú csatározásokra is hajlandó azért a szenátussal, hogy az ehhez megfelelő emberek dolgozzanak vele – derült ki az elmúlt napok történéseiből. Obama helyi idő szerint hétfő délután jelentette be ugyanis hivatalosan, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA élére John Brennant jelöli, a védeli miniszteri posztra pedig Chuck Hagel egykori nebraskai republikánus szenátort.
Főleg az utóbbi jelölés vitatott, Hagel ugyanis a saját pártjában sem népszerű. Pedig a 66 éves politikus személyében először kerülne a Pentagon élére a vietnami háború veteránja. Mint azt a sajtójelentések és Barack Obama elnök is hangsúlyozta a jelöltjét egekig magasztaló beszédében: fiatalon sorozták be katonának, megmentette sérült testvérét a harcmezőn, és azóta is repeszdarabok vannak a mellkasában. Kétszer is kitüntették Bíbor Szív érdemrenddel, amelyet az amerikai fegyveres erőknek azok a tagjai kapnak meg, akik csatatéren, ellenséges fegyvertől sebesültek meg. „Chuck tudja, hogy a háború nem egy elvont fogalom. Megérti, hogy csak akkor küldünk fiatal amerikaiakat a koszban és sárban a vérüket hullatni, ha az abszolút elengedhetetlen” – mondta bemutató beszédében az elnök. Hagel szenátorként, 2002 októberében még az iraki háború elindítása mellett szavazott, ám később megváltoztatta véleményét, és a csapatemeléseket sem támogatta. Abban is illik Obama elképzeléseihez, hogy sürgeti a minél hamarabbi kivonulást Afganisztánból, a háborút csupán végső eszköznek tartja, és Iránnal szemben is a diplomáciai nyomásgyakorlást tartja célravezetőnek.
Hagel és Obama abban is egyetért, hogy a Pentagon költségvetését csökkenteni kell. A The Washington Post szerint a 2001-ben 287 millárd dolláros költségvetés tavaly már 530 milliárd volt, és ebben még nincs is benne az iraki és az afganisztáni háború ára. A The New York Times (NYT) is azt írja: a felduzzadt védelmi büdzsé csökkentése lesz Hagel első és legfontosabb feladata új pozíciójában. Ez akár a második Obama-ciklus végéig is elhúzódhat.
Ám Hagel jelölésével kapcsolatban mindkét oldalon rengeteg kritika merült fel. A demokraták felróják neki, hogy a kilencvenes évek végén egy nagykövet kinevezését azért ellenezte, mert a jelölt „nyíltan, agresszíven homoszexuális” volt. Ezért a kijelentéséért Hagel azóta bocsánatot kért, és közölte, támogatja, hogy az amerikai hadseregben nyíltan homoszexuális nők és férfiak is szolgálhassanak. De Izrael-ellenességgel és néha antiszemitizmussal is vádolják, mivel egyszer Izrael támogatóit az ilyen szinten pejoratív „zsidó lobbi” kifejezéssel illette. Hagel és támogatói a NYT szerint erre úgy reagáltak: szenátorként többször is megszavazott Izraelnek nyújtandó több milliárd dollár értékű katonai segítséget, és egyik beterjesztője volt annak a javaslatnak, amely a nemzetközi közösséget sürgette arra, hogy ne vegye fel a kapcsolatot a Hamásszal egészen addig, amíg az el nem ismeri Izrael szuverenitását.
A NYT egyik forrása azt is felveti: vajon elhiszik-e az irániak, hogy az ellenük bevezett egyoldalú amerikai szankciókat is ellenző Hagel háborút indítana. Hiszen a Pentagon főnökeként ő felügyelné a Perzsa-öbölben zajló csapaterősítést, amelynek célja, hogy nyitva maradjon a Hormuzi-szoros, és hogy meggyőzze arról az irániakat, hogy akár katonai erővel is megakadályozza az Egyesül Államok, hogy nukleáris fegyverre tegyenek szert. A lap szerint a Fehér Ház nem aggódik, mivel úgy véli, hogy ugyan hangos, de nem túl erős ellenállásra kell csupán számítania Hagelnek, és a szenátus elfogadja majd. A republikánusok ugyanis nem fogják elgáncsolni párttársukat, egy háborús hőst, és a demokraták sem fognak keresztbe tenni az elnök akaratának. Az biztos: a szenátusi meghallgatáson kemény kérdésekre kell számítania. „A republikánusok ellenérzése elsősorban abból származik, hogy Hagel egy idő után nyíltan szakított pártjával az iraki háború kérdésében” – mondta a The Washington Postnak egy kormányzati forrás. Hozzátette: nehéz lenne azonban a republikánusoknak egy olyan politikus ellen érvelni, aki egy ilyen népszerűtlen háború ellen szólalt fel.
Az elnök John Brennan személyében is olyan embert jelölt egy fontos posztra, akiben teljes mértékig megbízik. Már 2009-ben is őt szánta a CIA élére, ám akkor sokan tiltakoztak ellene, mivel Bush idején magas rangú hírszerzőként tudnia kellett a kínzásokról, többek közt a vízbefojtást imitáló kihallgatási módszerekről. Obama akkor terrorellenes tanácsadójává tette Brennant – ezen a poszton nem volt szükség szenátusi jóváhagyásra. Brennan kulcsszerepet játszott az elmúlt négy évben az Obama nevéhez köthető védelmi politikai változásokban, többek közt a drónháború felpörgetésében is. Az elnök mellett volt akkor is, amikor kiadta a parancsot Oszama bin Laden likvidálására. Brennan a jemeni, pakisztáni és szomáliai dróncsapásokat folytatná, ám úgy véli, azokat egyre inkább ismét a hadsereg kezébe kellene adni, a CIA-nak pedig ismét inkább a hírszerzésre kellene koncentrálnia.
