Két férfi menetel a Moldvát Bukaresttel összekötő országúton. Egy hete indultak Bákóból (Bacau), gyalog mennek a fővárosba, hogy felhívják a figyelmet a verespataki aranykitermelés veszélyeire, amint az a magukkal cipelt transzparensekből is kiderül.

– Felháborítónak tartom, hogy az államfő állást foglal a ciántechnológiás bányászat mellett – magyarázza Florin Suciu, miért szánta el magát a 300 kilométeres útra. – Aranyat viszünk ajándékba Traian Basescu elnöknek, hogy ne szoruljon rá a verespatakira – egészíti ki a 35 éves vállalkozót fiatalabb társa, Sebastian Muscalu, a bákói egyetem ökológia szakos hallgatója.

Az utóbbi hetekben fellángolt a vita Verespatakról, miután az államfő több alkalommal is egyértelműen állást foglalt az aranybánya megnyitása mellett. A kérdés erősen megosztja a közvéleményt, elsősorban a véleményformálókat. – A tévék, rádiók többnyire csak az egyik fél álláspontját közlik – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Szász Attila, a médiafelügyelet (CNA) tagja. A testület hét eleji ülésén öt csatorna nyolc műsorát marasztalta el, kedden pedig jónak látta külön ajánlásban felhívni a tartalomszolgáltatók figyelmét: a kiegyensúlyozott tájékoztatás a Verespatak-téma esetében is elvárás.

Szász Attila szerint az államfő egyértelmű állásfoglalásának tudható be a közvita felszítása mellett az álláspontok bebetonozódása is. – A valamennyire is objektív, netán szakmai vita esélye most nulla – véli a CNA tagja.

Dan Trifu, az Eco Civica Alapítvány elnöke szerint fokozza az indulatokat, hogy a médiát elözönlötték az aranybánya megnyitását tervező RMGC vállalat reklámjai. – Korábban ezeket betiltották, de a cég újra piacra dobta őket, csaknem azonos tartalommal. Valahogyan ellensúlyozni kell ezt a „hadjáratot” – érvelt.

Trifu alapítványa sátrakat állított fel Bukarest forgalmasabb pontjain, ezekben kétszáz önkéntes tájékoztatja az arra járókat a projekt veszélyeiről. Az akcióban részt vesz a Mentsétek meg Bukarestet! szervezet is. Képviselője, Stefania Simion lapunknak elmondta: arra biztatják az embereket, küldjenek petíciót választókerületük képviselőjének, és kérjék a bányászati törvény tervezett módosításának elutasítását. Ha ugyanis a törvényt elfogadják, az RMGC magántulajdont sajátíthat ki. Mintegy bónuszként a vállalat maga szabhatná meg, mennyi kárpótlást fizet azoknak a verespataki családoknak, amelyek nem adják el jószántukból a telküket. Arányuk 15-20 százalékra tehető Simion szerint, de a bánya megnyitását egyetlen „ellenálló” is meghiúsíthatja - ezért annyira fontos a vállalatnak a bányászati törvény módosítása.

A környezetvédők három nap alatt 12 ezer aláírást gyűjtöttek össze az utcán, és további 30 ezret interneten. Dan Nicusor, az egyik szervező szerint nem kérdés, minek szól a szokatlan érdeklődés: a közvélemény „fokozódik”, mert a politikusi beavatkozás mértéke is fokozottabb.

A két bákói nyolcnapi gyaloglás után kedd délután ért Bukarest központjába, ahol százötven-kétszáz környezetvédő csatlakozott hozzájuk. Az elnöki hivatalig azonban már nem jutott el a menet: a csendőrség közölte a szervezőkkel, hogy nem lehet a palota előtt tiltakozni, mert a helyszín foglalt. – Azt állítják, egy forradalmár szervezet tüntet az elnöki hivatal bejáratánál szeptember 17-től a hónap végéig, de valójában nincs ott senki, és nem volt az előző napokban sem – hívta fel a figyelmet az egyik szervező. Dan Nicusor szerint az állítólagos tiltakozás pusztán ürügy: tavaly ősztől – amikor a tüntető rendőrök „hitvány dögnek” titulálták az államfőt – mindent elkövetnek, hogy távol tartsák az elnöktől a tiltakozókat.

Verespatak