Világháborús centenárium: álarcos tüntetés, propaganda
Politikai propagandára, Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság erejének bemutatására, illetve a jövőre vonatkozó tervek ismertetésére használták ki eközben az évforduló kínálta alkalmat az Andricgradban (a boszniai Visegradban) tartózkodó szerb politikusok. Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrésze, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kiemelte: ez a nap, a Vidovdan nagyon fontos a szerbség számára. Mint fogalmazott: „annak ellenére, hogy mások megsemmisítették a közös (boszniai szerb és szerbiai) földet, és valami olyat akartak rajta kiépíteni, ami csak az övék, sikerült leküzdenünk ezt, és ma van valamink, aminek a neve Szerbia, a vezetékneve pedig boszniai Szerb Köztársaság".
Dodik kijelentésével arra utalt, hogy az 1991–95-ös délszláv háborút lezáró daytoni békekötés következtében az országot két részre (entitásra) osztották, a főleg bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra, valamint a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két entitásból álló országnak Szarajevó maradt a fővárosa. Dodik hangsúlyozta, a Habsburg-trónörököst lelövő Princip nem Európa ellen támadt, hanem a szabadságért küzdött. Szerinte ez a szabadságvágy máig él a szerbségben. Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök ellenben egyértelműen kifejezésre juttatta az álláspontot, miszerint Belgrád nem támogatja a Dodik vezette országrész függetlenségi törekvéseit, írta a távirati iroda.
Az egységes Európa elve mellett állt ki előzőleg, még pénteken Szarajevóban Habsburg Károly osztrák főherceg, IV. Károly, az utolsó magyar király unokája. Úgy fogalmazott: „olyan eseményre emlékezünk, amely száz éve történt Szarajevóban, és egy hatalmas összeütközés nyitánya volt". Mint értékelte, ha kritikusan nézzük a történelmet, akkor téves egyetlen személyt felelőssé tenni a szarajevói merényletért és az első világháború kirobbantásáért.