A bajba jutottak maguk küldik a koordinátákat az őrségnek

A csónakokat húsz főre tervezték, de átlagosan 50-60 ember utazik bennük. A nőket és a gyerekeket rendszerint középre ültetik. A legtöbben vészes kihűléses állapotban érnek partot, azonnali orvosi ellátást igényelnek. Ezután szállítják őket a táborokba, ahol elvégzik a regisztrációt. A folyamat nyáron nagyon lassan ment, több napot is várni kellett, hogy valaki sorra kerüljön – igaz, akkor előfordult, hogy négyezren értek partot naponta. Az elmúlt pár hónapban már nem kígyóztak hosszú sorok a regisztrációs pult előtt, így a szírek, afgánok és irakiak továbbindulhatnak a vágyott úti cél felé. Lanuza tapasztalatai szerint a legtöbben Németországba tartanak, de közkedvelt végállomás Nagy-Britannia és Svédország is.

Menekült gyerekek a görög–macedón határon Marko Djurica / Reuters

Azt Lanuza is megerősíti, hogy a múlt novemberi EU–török megállapodás után megcsappant a hajók száma, de néhány nappal később ismét sorra érkeztek a menekültek – igaz, más útvonalakon. – A mostani brüsszeli EU-csúcs után sem számítok jelentős változásra, kiterjedt embercsempész-hálózat működik Törökországban, találnak majd megoldást. Elképzelhető, hogy nem Leszbosz lesz az elsődleges úti cél, hanem egy távolabbi sziget, ahová nehezebb lesz eljutni, így még több pénzt kérnek majd a jobb élet reményében útnak indulóktól – tette hozzá a spanyol aktivista.

Március első hetében több mint 8700 menekült érkezett Görögországba az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) legfrissebb adatai szerint. A legtöbben Leszboszon értek partot. Év eleje óta összesen több mint 76 ezren kötöttek ki a szigeten. Népszerű célpont a Leszbosztól délre fekvő Híosz is. Itt február közepén nyitották meg az első hotspotot, a regisztrációs és fogadó központban közel 1100 embert tudnak elszállásolni. Ez nem sok, tekintettel arra, hogy a nyári időszakban átlagosan háromszor ennyien érkeznek, de télen nincs akkora gond: februárban több mint ezernyolcszázan kötöttek itt ki.