galéria megtekintése

Véres azeri–örmény összecsapások törtek ki a vitatott régióban

0 komment


Poór Csaba

Több mint egy napon át tartó heves harcok után Azerbajdzsán vasárnap egyoldalú tűzszünetet hirdetett abban az összecsapás-sorozatban, amely szombatra virradó éjszaka tört ki az ország területébe ékelődő, örmény ellenőrzés alatt álló enklávéban, Hegyi-Karabahban. A hivatalos hírek szerint a tűzpárbaj összesen harminc katona életét követelte, és civil áldozatok is vannak.

Sem Azerbajdzsán, sem Örményország elnöke nem volt odahaza, amikor szombatra virradó éjszaka fegyveres konfliktus tört ki a két állam által vitatott hovatartozású régióban, Hegyi-Karabahban. Ilham Alijev és Szerzs Szarkszjan a washingtoni atomcsúcson vett részt, sőt állítólag kétoldalú találkozót is terveztek, ám az végül elmaradt.

Egyes értékelések szerint az államfők távolléte is szerepet játszhatott abban, hogy nagyszabású összecsapások kezdődtek, amelyek a legsúlyosabbak voltak azóta, hogy 1994-ben tűzszünet vetett véget az akkor már három éve tartó, véres karabahi háborúnak. Az mindenesetre tény, hogy Alijev hazatértét követően, vasárnap Azerbajdzsán egyoldalú fegyvernyugvást hirdetett, miután Moszkva, Washington, az ENSZ és a karabahi rendezés akadozó folyamatát koordináló EBESZ is a harcok leállítását sürgette.

Független beszámolók nem állnak rendelkezésre arról, mi történt az örmény ellenőrzés alatt álló, önmagát önkényesen függetlennek kikiáltott régióban, a bakui és a jereváni jelentések pedig ellentmondanak egymásnak. Az örmények azt állítják, hogy az azeri haderő indított nehézfegyverek bevetésével hadműveletet, és az egyoldalú tűzszünet kihirdetése után is folytatódott a lövöldözés, az azeriek szerint viszont ők csak válaszoltak az örmény támadásra.

 
Gyerekek is megsérültek az összecsapásokban
Areg Balayan / Reuters

A harcok következményeiről is különbözőképpen, a másik veszteségeit túlértékelve adtak számot a szembenállók. A hivatalos jelentések végül azeri oldalról arról szólnak, hogy elfoglaltak több stratégiai fontosságú magaslatot, miközben 12 katonájuk életét vesztette, egy helikopterük és egy harckocsijuk pedig megsemmisült. Az örmények 18 fegyveres haláláról tájékoztattak, és mindkét oldal legalább egy-egy civil áldozatról is beszámolt.

A még a Szovjetunió végnapjaitól, az 1980-as évek végétől datálódó, több mint két évtizede „befagyott" konfliktus kiújulása azért keltett komoly aggodalmat a nemzetközi közösségben, mert magában hordozza a kiszélesedés kockázatát. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nemcsak Hegyi-Karabah, hanem Örményország határa mentén is folytak harcok – figyelmeztetett az RBK orosz hírügynökség elemzésében Szergej Markedonov, a Moszkvai Állami Bölcsészettudományi Egyetem docense. Márpedig Oroszország Örményország szövetségese, mindketten tagjai a több szovjet utódállam részvételével egyebek közt a külső agresszorok elleni közös védelemre létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, és orosz katonai bázis is működik örmény területen. Ugyanakkor Moszkva Bakunak is szállít fegyvereket, és Vlagyimir Putyin orosz államfő barátinak, mi több, bizalmasnak nevezte a két ország kapcsolatait.

Azerbajdzsán legszorosabb szövetségese ugyanakkor az a Törökország, amelynek viszonya elmérgesedett Oroszországgal az után, hogy tavaly novemberben a török légierő lelőtte a szíriai orosz egységek egyik vadászgépét. Ankara képviselői pedig, köztük Recep Tayyip Erdogan államfő, most a harcok közepette is teljes támogatásukról biztosították Bakut. Akad olyan értékelés, amely szerint a konfliktus kiújulása jól jöhet Azerbajdzsánnak, mert eltereli a figyelmet az alacsony olajárak okozta gazdasági nehézségekről. Markedonov szerint azonban a feszültségekkel amúgy is túlterhelt nemzetközi politika főszereplői – így Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió – nem érdekeltek a karabahi viszály „felolvasztásában", ezért mindent megtesznek a tűzszünet helyreállításáért.

Terhes örökség

1988. február – a Szovjetunióban, Azerbajdzsán területén lévő örmény többségű enklávé, a Hegyi-Karabah Autonóm Terület parlamentje megszavazta, hogy a térség Örményországhoz csatlakozzon, a döntés nyomán etnikai konfliktusok törtek ki

1991. szeptember – egy népszavazás eredményeként kikiáltják a független Hegyi-Karabah Köztársaságot

1991-1994 – a Szovjetunió szétesése nyomán a konfliktus háborúvá terebélyesedett egyrészt a vitatott régió és támogatója, Örményország, másrészt Azerbajdzsán között. A harcok mintegy 30 ezer emberéletet követeltek

1994. május 12. – tűzszüneti megállapodás született, örmény ellenőrzés alá került Hegyi- Karabah, sőt a közte és az örmény határ között húzódó hét azeri járás is

2004. február – az azeri-örmény ellentétekkel magyarázta tettét Ramil Safarov azeri katonatiszt, aki egy budapesti nyelvtanfolyamon baltával meggyilkolta egyik örmény társát. Noha a bíróság életfogytig tartó börtönre ítélte, a magyar hatóságok

2012 augusztusában átadták Azerbajdzsánnak a „baltás gyilkost” 2006. december – egy népszavazáson Azerbajdzsán által el nem ismert, saját alkotmányt fogadtak el Hegyi-Karabahban 2009 – biztató jelek mutatkoztak az azeri és az örmény vezetők időről időre tartott konzultációin, ám a viszály rendezését célzó folyamat elakadt, és azóta is többször érkeztek jelentések a tűzszünet megsértéséről

2016. április 2 – súlyos összecsapások kezdődtek, amelyekért mind Baku, mind Jereván a másikat tette felelőssé

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.