A kínai–amerikai kapcsolatrendszer számos aspektusát megsínylik mostanában a nézeteltérések.

Reuters - Jason Lee

Tajvani fegyvereladások, az ENSZ-szankciók ügye Iránnal szemben, cybertámadások, a dalai láma washingtoni útja, a renminbi árfolyama – a kínai–amerikai kapcsolatrendszer számos aspektusát megsínylik mostanában a nézeteltérések. Pedig Barack Obama elnökségével úgy tűnt: épphogy felvirágzás következhet a XXI. századi világpolitika – szakértők szerint – első számú viszonyrendszerében. Az egyes amerikai lépésekre adott kínai választ – így a kétoldalú védelmi együttműködés felmondását, amerikai cégekkel szembeni szankciók kilátásba helyezését a tajvani üzlet miatt Washingtonban eltúlzottnak látják.

– Semmi mást nem tettünk, mint 2008-ban: korábban is rendszeresen léptünk ilyesmit Tajvan védelmi szükségleteire alapozva. Nem hiszem, hogy ebben bármi rejtély lenne Kína számára. Korábban is tiltakoztak, és most is. Jelentős érdekeink fűződnek a térség stabilitásához, és, mint mindig, a továbbiakban is az érdekeinket fogjuk szem előtt tartani – értetlenkedett a 6,4 milliárd dolláros tajvani fegyverüzletre utalva P. J. Crowley külügyi szóvivő, egyben tompítva a konfliktus élét.

Az Obama-adminisztráció más illetékesei is óva intenek a verbális háború jelentőségének eltúlzásától. – Aki úgy gondolta, hogy az amerikai–kínai kapcsolatok simán alakulnak majd, az nem figyelt oda. Mind­annyian tudtuk, hogy ez jön – mondta a szócsatáról a The Washington Post egy kormányzati forrása. Peking visszakézből „elégedetlenségét” fejezte ki a Pentagon friss, negyedéves védelmi felülvizsgálata nyomán is, amely szerint Kína fegyverkezése „jogos kérdéseket vet fel” – miközben egy rutinszerű, visszatérő megfogalmazásról van szó. Olaj a tűzre, hogy Obama várhatóan két hét múlva fogadja a dalai lámát, mégpedig – mint az elnök szóvivője fogalmazott – „nemzetközileg elismert ­vallási és kulturális vezető minősé­gében”. Pedig tavaly éppenséggel az volt a hír, hogy Obama nem fogadta őt, holott a dalai láma előtt korábban mindig nyitva állt a Fehér Ház ajtaja.

Hillary Clinton külügyminiszter szerint a kapcsolatrendszer elég érett ahhoz, hogy túltegye magát e problémákon. Eközben a Google és az internetes biztonság ügyében ­vannak érdemien új fejlemények is. Csütörtöki hír szerint a vállalat a Nemzetbiztonsági Ügynökséggel összefogva készül a ­Kínából indított cybertámadások elhárítására. A szenátus a héten határozatban ítélte el Pekinget a Google kapcsán.

Amerikai szakértők Kína globális megerősödésében és ennek tudatosításában látják a megváltozott pekingi hangnem magyarázatát. – Egyesek Nyugaton ebből triumfalizmust vélnek kiolvasni. Ez szerintem túl erős, de kialakult bennük egy olyan érzés, hogy „nagyon jók voltunk az elmúlt két évben, rajtunk kívül senki sem teljesített így. Most pedig végre igazán odafigyelnek ránk” – mondta Kenneth Lieberthal, a Brookings Institution szakértője. Ian Bremmer, a politikai kockázatelemzéssel foglalkozó Eurasia Group elnöke a két gazdaság eltérő érdekeivel magyarázza a feszültséget: Amerika nem bírja sem az óriási kínai exportot, sem az általa mesterségesen alulértékeltnek tartott renminbit, miközben Kína a legnagyobb hitelezője, mintegy 800 milliárd dollár értékű amerikai államkötvényen ül. – A tízszázalékos kínai növekedés és a tízszázalékos amerikai munkanélküliség konfliktusba kerül egymással – nyilatkozta az NPR közszolgálati rádiónak.

Kapcsolódó cikkek: Veszedelmes viszonyok | Kína felfüggeszti a katonai cserekapcsolatokat az USA-val | Peking lerázta Clinton felszólítását | Rakétákat ad el az USA Tajvannak | Kína képmutatással vádolja Washingtont az emberi jogi jelentés kapcsán