galéria megtekintése

Végleg kitörölnék Kolozsvár nevéből a Kolozsvárt

21 komment


Szőcs Levente

A jelenlegi romániai jogászgeneráció azzal a tudattal nőtt fel, hogy a hivatalos nyelv szent. A kolozsvári táblapert képviselő ügyvéd szerint döntően ez a meggyőződés – és nem valamiféle nagyromán összeesküvés – befolyásolja a bírókat a nyelvi jogok kapcsán indított perekben.

Szeptember 5-én hétfőn várható jogerős döntés abban a perben, amelynek révén a Minority Rights Egyesület és 403 polgári személy kötelezné Kolozsvár polgármesterét, Emil Bocot, hogy a több mint 320 ezer lakosú erdélyi nagyváros bejáratainál magyarul is függessze ki a település nevét.

Szőcs Sándornak ez a második ilyen pere. Az elsőben az alapfokú bíróság nemcsak elfogadta az érvelését, hanem maga hozott fel argumentumokat a magyar tábla kihelyezésére, és olyan határozatot szövegezett meg, hogy a sikeren kívül elképzelhetetlennek tűnt más végkifejlet a fellebbviteli tárgyaláson. Majd jött a hidegzuhany: a bíróság érvénytelenítette az elsőfokú döntést, és a városháza kifogásait elfogadva, érdemi tárgyalás nélkül elutasította Szőcsék keresetét.

– Minden bírósági határozatot két tényező alakít: egyfelől a bizonyítékok és a jogi érvek, másfelől a bíró meggyőződése. Ez bárhol a világon így van, de itt, Keleten mindig a bíró meggyőződése a mérvadó – értékelte Szőcs Sándor.

 

Sokak szerint a román bíróságok érezhető részrehajlása mögött valamiféle magyarellenes állami összeesküvés áll. A lapunknak nyilatkozó kolozsvári jogásznak azonban más a véleménye. – Sajnos a jelenlegi jogászgeneráció úgy nőtt fel, hogy márpedig a román nyelv a hivatalos nyelv Romániában, ezt tartsák tiszteletben, mindenki beszéljen románul. Ismerek kollégákat, akikben nincs semmiféle sovinizmus, sőt, nem tűrné el, hogy a magyarokat bántsák, de eddig és ne tovább, mert a hivatalos nyelv az szent. ­Amúgy a bíróról, aki másodfokon elutasította a keresetünket, az egyéb perekben szerzett tapasztalataim alapján csak jót mondhatok. Mégis úgy látszik, hogy ebben a perben inkább a meggyőződés játszott szerepet és nem a törvényes érvek.

Fotó: A szerző felvétele

Szőcs Sándor felidézte, hogy a magyar helységnévtábláért folytatott pereskedés miatt sokan gratuláltak a bátorságához, azonban egyetlen fenyegető SMS-t vagy ­e-mailt sem kapott, pedig a telefonszámát bárki megtalálja az ügyvédi kamara weboldalán. Azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a románok és a magyarok viszonyulása sok tekintetben hasonló: – Ne legyünk igazságtalanok a románokhoz. Hollandiában vagy Németországban teljesen elfogadott a homoszexuálisok felvonulása, sőt, össze is házasodhatnak, nálunk ezzel szemben alkotmánymódosítás indult, hogy ne legyenek jogaik. Ezt a magyar egyházak is támogatták, amit én szégyenletesnek tartok. Szóval nézzünk egy kicsit a tükörbe: mi sem követelhetjük, hogy a románok tapsoljanak nekünk a kétnyelvű táblákhoz – egyébként vannak, akik támogatják –, amíg nekünk is ilyen a hozzáállásunk például a homoszexuálisokhoz. Ha egy kicsit keletebbre megyünk, tojással dobálják meg a melegek felvonulását, néhány fokkal még keletebbre már kövekkel. Romániában eljutottunk az önzéstől a toleranciáig. A társadalmi empátia, hogy bele tudjuk élni magunkat egy másik kisebbség helyébe, egy lépéssel odébb van.

Többségben a támogatók és a közömbösek

Kolozsvárott egy felmérés szerint a helyiek kevesebb mint 25 százaléka nem ért egyet a magyar feliratokkal, míg 40 százalék támogatja a kihelyezésüket. A fennmaradó 35 százalékot hidegen hagyja a kérdés. Közel 62 százaléka jó vagy nagyon jó véleménnyel van arról, hogy a városi tanácsban Emil Boc polgármester liberálisai (PD-L) koalíciót alkotnak a magyar frakcióval.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.