Az eurót is megrengetheti a görög és a francia választás
Németország lélegzetvisszafojtva figyel: egyrészt arra a Franciaországra, ahol a szocialista Francois Hollande várható győzelme után fordulhat hűvösre a két európai nagyhatalom viszonya. Hollande nyíltan ellenzi a német égisz alatt született fiskális paktumot, amelybe ha nem vesznek bele a gazdasági növekedést serkentő intézkedéseket, Franciaország ratifikálni sem lesz hajlandó az ő hatalomra kerülése után. (Főleg ha a júniusi parlamenti választásokon a parlamentben a szocialisták kerülnek többségbe Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök konzervatívjaival szemben.)
Hollande emiatt nyílt szóváltásba is keveredett Angela Merkel német kancellárral az elnökválasztás két fordulója között: Merkel azt üzente, nem lehet csak úgy felrúgni egy már elfogadott paktumot, amire Hollande azzal replikázott, hogy nem Németország dolga eldönteni, mi történik egész Európában. Ha vasárnap Hollande legyőzi a Merkozy-tandem másodhegedűsét játszó Sarkozyt, az kemény időket hozhat az eurózóna számára. Miután szavazott, a miniszterelnöki poszt várományosaként emlegetett Jean-Marc Ayrault szocialista nemzetgyűlési frakcióvezető, nantes-i polgármester bejelentette, győzelme esetén Hollande már vasárnap este egyeztetni fog Merkellel a fiskális paktumról. Választási riportunkat ide kattintva olvashatja >>>
Az RTBF belga közszolgálati televízió honlapján az olvasható, hogy három nagy közvélemény-kutató intézet exit poll adatai szerint 52,5-53 százalékkal Francois Hollande szocialista jelölt áll az élen – írja az MTI. A felmérések a szavazataikat délelőtt 11 óráig leadó választók megkérdezésével készültek, ezért az eredményeket óvatosan kell kezelni, és számolni kell a hagyományos hibahatárral is.
Athén újratárgyalhatja a hitelfeltételeket?
Nem ígér sok jót Berlinnek a vasárnapi görögországi parlamenti választás sem. Bár itt az eddig nagykoalícióban kormányzó szocialista PASZOK, illetve konzervatív Új Demokrácia megmarad a két legnagyobb parlamenti erőnek, korántsem mindegy, hogy melyik feltörekvő alakulat fut be mögöttük a harmadik helyre. Ezek a pártok vajmi kevéssé rajonganak az országot sújtó megszorításokért, és még az is megeshet, hogy a választások után Athén renitenskedni kezd, és legalább a 130 milliárdos pénzügyi segély feltételeit újra akarja tárgyalni. Nagy mozgástér persze nincs Athén előtt, de a pénzügyi piacokra aligha hatna megnyugtatóan a jelzés, hogy az új görög kormány esetleg nem áll ki teljes mellszélességgel a megszorítások mellett. Választási összefoglalónk itt >>>
Görögországban a szavazóhelyiségek este 6 órakor zártak. Az első exit poll jelentések a BBC szerint azt mutatják: az Antonisz Szamarasz-féle Új Demokrácia vezet. Szamarasz már korábban jelezte: a választások után szó sem lehet nagykoalícióról a PASZOK-kal, inkább a megszorításokat ellenző, kisebb baloldali pártokkal keres szövetséget.
Németországban tartományi választásokat tartanak
Merkel és alakulata, a Kereszténydemokrata Párt (CDU) vezérkara izgulhat egy tartományi választás miatt is: az északnémet Schleswig-Holstein tartományban a helyi dán kisebbség pártja (SSW) az ellenzéki SPD-Zöld szövetséget segítheti hatalomra az előrehozott megméretésen. A CDU és az szociáldemokrata SPD fej fej mellett állt az előrejelzések szerint, és jó esély van rá, hogy a kereszténydemokraták eddigi partnere, az FDP be sem jut a parlamentbe. A kampányt az északnémeteknél szokatlan odamondogatás és durva vádaskodás jellemezte. Az SSW eddig csak kívülről támogatta a mindenkori tartományi kabinetet, ez lehet az első eset, hogy a dánok kormányzati szerepet is vállalnak.
Egyaránt 30,5 százalékos eredményt jósolnak az urnazárás utáni első előrejelzések a két legnagyobb néppártnak, a konzervatív CDU-nak és a szociáldemokrata SPD-nek a németországi Schleswig-Holstein tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási választáson – jelentette az MTI. Szakértők szerint az előrejelzések arra utalnak, hogy nagykoalíció alakulhat. A 30,5 százalékos eredmény 22 helyet jelent a 69 fős tartományi gyűlésben (Landtag), a két legnagyobb párt így 44 fővel, kényelmes többséggel kormányozhatna közösen. A tartományt 2009 óta a CDU és a liberális FDP kormányozta. Az első-második helyen holtversenyben végző CDU és SPD után várhatóan a Zöldek következnek 13,3 százalékkal. A negyedik az FDP lehet 8,5 százalékkal. Bejut a tartományi gyűlésbe a Német Kalózpárt is, az újonc politikai erő 8,4 százalékot szerezhet, a Baloldal viszont csupán 2,5 százalékot, ami messze elmarad az 5 százalékos küszöbtől, vagyis egy ciklus után várhatóan kiesik a kieli Landtagból.
Szerbia: csak Tadics újrázik, pártja nem?
Ehhez képest Szerbiában inkább a szoros verseny és a magyarok szereplése miatt izgalmasak a választások. Délkeleti szomszédunknál elnököt, parlamentet, önkormányzatot és tartományi kormányt is választanak. Borisz Tadics elnök ugyan valószínűleg újrázhat, az korántsem biztos, hogy pártja, a Demokrata Párt (DS) a törvényhozási megméretésen is győzni fog a mérsékelt nacionalista Tomiszlav Nikolics vezette Szerb Haladó Párt (SNS) előtt. A különbség hibahatáron belül van: a DS a felmérések szerint a szavazatok 32,6, az SNS pedig a 31,6 százalékára számíthat. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökjelöltje, Pásztor István ugyan aligha kerül be a két hét múlva tartandó második fordulóba, és Tadics és Nikolics közül valószínűleg az előbbi támogatására szólítja fel a magyar választókat – a kérdés csak az, hogy alkupozícióját milyen sikerrel tudja érdekérvényesítésre váltani. A fő követelés az egységes észak-vajdasági fejlesztési régió megteremtése. Választási előzetesünkhöz ide kattintson >>>
