Varsó–Budapest–Bukarest-tengelyt kovácsolnak a lengyelek
Külpolitikai korrekciókra, így a NATO keleti szárnyának felerősítésére törekszik a lengyel kormány. Varsó a visegrádi négyek, a balti államok, Románia és Horvátország összekapcsolásával szeretne kelet-európai lobbit létrehozni az Európai Unión belül.
A „nagyfiúk” között játszik, s nagy dimenziókban gondolkodik Lengyelország. A kelet-közép-európai térség legnagyobb és gazdaságilag is legerősebb NATO-, valamint EU-tagállama a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó kelet-európai lobbicsoportot szeretne létrehozni az Európai Unión belül.
– A célunk a már meglévő csoportosulások, így a visegrádi négyek és a balti államok összekapcsolása. Horvátország mellett szeretnénk bevonni Romániát is. Varsóból úgy látjuk, hogy az EU és a NATO második legnagyobb kelet-európai tagja hozzánk hasonló problémákkal, elsősorban biztonságiakkal küzd, legyen szó Moldováról, a Dnyeszteren túli területről vagy az ukrán–orosz konfliktusról – mondta lapunknak nyilatkozva Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter arra a kérdésre, hogy tényleg Varsó–Budapest–Bukarest-tengelyt akarnak-e összekovácsolni.
A lengyel diplomácia irányítója szerdán Budapesten tárgyalt, és többek közt Beata Szydlo jövő hétfői látogatását készítette elő. Előtte még a lengyel kormányfő pénteken Varsóban fogadja David Cameron brit miniszterelnököt, a fő téma ott is az Európai Tanács elnöke és a volt lengyel kormányfő, Donald Tusk által előterjesztett, a brit reformkövetelésekre válaszolni hivatott javaslatok lesznek. Ez utóbbiakat Waszczykowski szerint alaposan tanulmányozni kell. Azt fontosnak tartja a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa, hogy az új szabályozás csak a jövőbeni munkavállalókra vonatkozzon, vagyis a szociális juttatásokban jelenleg részesülők ne veszítsék el azokat. A sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a Tusk-csomagról lesz közös visegrádi álláspont.
|
Waszczykowski (balra) kompromisszumot keresne menekültügyben
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Waszczykowski visszafogott hangot ütött meg az Európai Unióval szemben, azt hangsúlyozva, hogy Varsó kompromisszumokra törekszik Brüsszellel. Úgy véli, a lengyel demokráciát nem fenyegeti semmilyen veszély, a Szydlo-kormány mind az Európai Bizottsággal, mind az Európai Parlamenttel tárgyalásokon szeretné tisztázni a lengyel közállapotokkal kapcsolatos félreértéseket. – Igazi fenyegetést Európára nem Lengyelország, hanem a britek esetleges kilépése, a görög válság, a menekültkrízis, a szíriai háború, Líbia és az Iszlám Állam jelent – fűzte hozzá.
Míg Szijjártó a menekültválság kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány végigviszi a kötelező betelepítési kvóta elleni keresetét az Európai Bíróságon, Waszczykowski a kompromisszum keresésére helyezte a hangsúlyt. Azt azért világossá tette, hogy Varsó különbséget tesz az igazi menekültek és a megélhetési migránsok között.
Oroszországot illetően Waszczykowski reméli, hogy a magyar megközelítés nem tér el a lengyel kormányétól. Varsóban megértik, hogy Budapest egyes gyakorlati kérdésekben, így a paksi atomerőmű bővítésében együttműködésre törekszik Moszkvával, de itt véget ér a dolog. Az orosz nagyhatalmi politika bizonyos lépései – így az Ukrajna elleni agresszió – elfogadhatatlanok. A PiS-kormány külpolitikai korrekciós törekvései közé tartozik a NATO keleti szárnyának megerősítése, a nyugati szárnnyal való egyenlősége. Ehhez szükséges amerikai és NATO-erők állomásoztatása, hogy garantálják: a védelmi szövetség képes bármilyen incidenstől elrettenteni.
Névjegy
WITOLD WASZCZYKOWSKI 58 éves történész, a lodzi és az Oregoni Egyetemen tanult. 1992-ben lépett diplomáciai pályára, volt teheráni nagykövet is. Külügyminiszter-helyettesként részt vett az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítéséről folytatott tárgyalásokon. 2011 óta a Jog és Igazságosság (PiS) párt parlamenti képviselője, 2015 novembere óta külügyminiszter.
