Van elég bizonyíték a szudáni elnök ellen
Az ICC március 4-én rendelte el Omar Haszan Ahmed el-Besír letartóztatását a Dárfúrban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, a főügyész, Luis Moreno-Ocampo indítványa alapján.
Már az akkori indítvány tartalmazta a népirtás vádját, a letartóztatási parancs azonban nem, mert ennek - tudniillik, hogy gyilkosságok bizonyos népcsoport ellen irányultak - igazolására a bírák szerint nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték.
"A fellebbviteli tanácsnak el kell fogadnia: ésszerű indítékok állnak rendelkezésre annak feltételezésére, hogy el-Besír elnök bűnös három rendbeli népirtás vádjában. A vád képviselője részletes bizonyítékokat adott át arra vonatkozóan, hogy (a vádlott) több mint hat éven keresztül mozgósította és használta az állam minden lehetséges eszközét a fur, a maszala és a zagavit etnikumok egy jelentős részének megsemmisítésére Dárfúr régióban. A vád képviselője ezért arra kéri a fellebbviteli bíróságot, hogy hozza helyre az elsőfokú bíróság hibáját, és adja át neki az ügyet azzal az utasítással, hogy engedélyezze el-Besír elnök letartóztatását népirtás vádjával" - írta a főügyész.
Moreno-Ocampo azzal vádolja Besírt, hogy 2003 óta népirtásszerű műveleteket szervezett országának nyugati térségében, Dárfúrban, és ezeknek 135 ezer ember esett áldozatul. Közülük mintegy 100 ezer éhezés és járványok miatt halt meg, 35 ezret viszont megöltek. A vádpontok között gyilkosság mellett nemi erőszak, kínzás és fosztogatás is szerepel. A főügyész közölte korábban, hogy a per során több tucatnyi tanút fog felsorakoztatni, de - mint mondta - kételyei vannak a vádlott kézre kerítésével kapcsolatban.
A 2002-ben létrehozott büntetőbíróság történetében ez az első eset, hogy hivatalban lévő államfő ellen adtak ki letartóztatási parancsot. A szudáni elnök tagadja a terhére rótt bűncselekményeket, és a nyugati államok összeesküvésének tekinti a letartóztatási parancsot. Sőt a szudáni parlament elnöke márciusban bejelentette, hogy Kartúm hadat üzen bármely országnak, amely megkísérli letartóztatni vagy kiadni az államfőt az ICC-nek.
A parancs kiadása óta számos országcsoport jelentette be, hogy nem működik együtt az ICC-vel, legutóbb az Afrikai Unió (AU) tagállamai, arra hivatkozva, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem méltatta válaszra a szervezetnek azt a kérését, hogy függesszék föl az eljárást. Pedig az AU 53 tagállama közül 30 ratifikálta az ICC Rómában aláírt alapító okiratát, s ennek alapján kötelessége letartóztatni azokat, akik ellen a törvényszék eljárást indított. Nem biztosította támogatásáról a letartóztatási parancsot az arab és a dél-amerikai országok március 31-i dohai közös csúcsértekezlete sem. Ezen a fórumon az Arab Liga 22 tagállama és 12 dél-amerikai ország vett részt.
