Pár nappal később a csendőrség több mint 70 ezer lej (4,9 millió forint) pénzbírságot osztott ki „engedély nélküli nyilvános összejövetel szervezéséért", illetve csendháborításért. Az eseményen készült felvételek alapján mellesleg tévesen azonosították Szőcs Csongort, a terrorizmus vádjával előzetes letartóztatásba helyezett Szőcs Zoltán testvérét, aki saját állítása szerint az ominózus napon a bátyját látogatta meg Bukarestben.
Izsák bíróságon támadja meg a jegyzőkönyvet. Lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: a csendőrség jog- és alkotmányellenesen járt el, mivel szerinte a szervezőknek csakis bejelentési kötelezettségük van, és ennek eleget is tettek – mégpedig több mint egy évvel ezelőtt.
A jogi személyiséggel nem rendelkező SZNT nevében eljáró Siculitas Egyesület ugyanis 2015. március 2-án értesítette a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt, hogy a szabadság napján 2016-ban és 2017-ben is felvonulást tervez a székely mártírok emlékműve és a prefektúra között.
|
| A csendőrség komoly bírságot szabott ki a demonstrálókra |
Az előzményekhez tartozik, hogy a tavalyi hasonló kérelmet arra hivatkozva utasították el, hogy a tervezett felvonulás útvonala már foglalt más rendezvények számára. A városháza erre csupán azt közölte, hogy egy-két évre előre nem adhat ki engedélyt, hiszen időközben változhatnak a közrend biztosításának a körülményei. Biztosította ugyanakkor a kérvényezőt, hogy övé az elsőbbség az adott helyszínre.
A Siculitas ezt követően bírósághoz fordult, és kérte, hogy kötelezze a városházát a felvonulás engedélyezésére. Az október elsején (!) iktatott perben a Maros megyei törvényszék megállapította, hogy a városházának kötelessége elbírálni a beadványt, viszont az első fokú ítélet még nem végrehajtandó. Ennek ellenére Izsák erre hivatkozva azt állítja, hogy a megmozdulás törvényes volt.
Ciprian Caluser, a Maros megyei csendőrség rohamosztagának szóvivője lapunk kérdésére elismerte, hogy a hatóságok az elmúlt hetekben többször is egyeztettek a Siculitas képviselőivel, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy formális, „iktatószámmal ellátott" értesítést nem kaptak a tervezett rendezvényről. Izsák Balázs erről azt mondja: tanúkkal tudja bizonyítani, hogy más iratokkal együtt átadta a csendőrségen az elsőfokú bírósági ítélet másolatát, tehát nem állíthatják azt, hogy nem tudtak róla. Azt viszont elismerte, hogy „új bejelentést" nem tettek. A szóvivő szerint viszont az egyeztetéseken nyomatékosították, hogy a per tárgyát képező korábbi beadvány nem tekinthető érvényesnek.
Az előzményekhez tartozik az is, hogy 2014-ben, a második ilyen rendezvényen magyar radikálisok összetűzésbe keveredtek a csendőrökkel. Az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél lezajlott megemlékezés után fekete egyenruhás, árpádsávos zászlókat lobogtató tüntetők dulakodni kezdtek a csendőrökkel, miközben azt skandálták: „Székelyföld nem Románia", „Bocskorosok, takarodjatok haza!" és „Vesszen Trianon!". Az események nyomán a román hatóságok nem kívánatos személlyé nyilvánítottak öt magyar állampolgárt, köztük Szávay István Jobbik-alelnököt.
