Szergej Sojgu azt is meglebegtette az állománygyűlésen, hogy egy sor kísérleti fegyveren is „aktívan dolgoznak", de ezekről sem árult el részleteket azon túl, hogy mindezt import-kiváltás keretében képzelik el. Annyit azért sejtetni engedett, hogy a kiberhadviselés terén szeretnének felzárkózni a többi nagyhatalomhoz. Mint mondta, az elmúlt években jelentős változások következtek be a fegyveres harc karakterében, mind gyakrabban tapasztalható külföldi beavatkozás szuverén államok dogaiba, mindez pedig „megnöveli az információs ellenlépések fontosságát".
|
Orosz deszantosok egy toborzó bemutatón
Eduard Korniyenko / Reuters |
Vlagyimir Putyin államfő tavaly év végén hagyta jóvá az új orosz katonapolitikai doktrínát, amely szerint Oroszországra alapvető veszélyt jelent az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztése, valamint a NATO tagállamok katonai erejének közeledése az orosz határokhoz. Az utóbbi hetekben ennek megfelelően kellőképp NATO- és EU-ellenes volt az orosz retorika, valamint egy kisebb riadalmat kiváltó incidensre is sor került a napokban.
Moszkva: Milyen fenyegetés?
Éppen a bejelentés előtt pár órával nyilatkozott Oroszország nagy-britanniai nagykövete arról, hogy ők ugyan nem sértették meg egyetlen ország légterét sem, illetve veszélyt sem jelentettek a La Manche csatorna felett szerdán elrepülő orosz hadászati vadászbombázók. Ahogy arról beszámoltunk, az orosz erődemonstráció felborzolta a kedélyeket Londonban.
|
Tu-95-ös bombázó a japán partok közelében
Reuters |
Az orosz légierőnek nem ez volt az első hasonló jellegű akciója, tavaly a NATO több mint 100 esetet rögzített, amikor a tagállamokkal határos tengerek fölött repültek orosz katonai repülőgépek, ebből 40-et minősítettek veszélyes incidensnek. Egy alkalommal például egy orosz katonai gép kis híján elkaszált egy svéd utasszállítót.
Az orosz erőfitogtató akciók megsokasodása egyértelműen a NATO-nak szóló üzenet, és elsősorban az atlanti szövetség keleti aktivitására, elhárító/támadó rendszereire adott válasz. Ahogy az a tavaly decemberben elfogadott új katonai doktrína is, amely megalapozta a Szergej Sojgu által pénteken bejelentett fegyverkezési programot is.
Oroszország kifejezetten a nyugattal kiéleződött feszültség miatt írta át katonai doktrínáját, az új változat az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a saját biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg. Azt róják fel a világ „vezető államainak" - ezen feltehetően mindenekelőtt az Egyesült Államokat értik -, hogy különféle módszerekkel fenyegetik a független államokat saját érdekeik érvényesítése céljából. Az eszközök között szerepel, hogy magánkatonai szolgálatokat vetnek be, szítják a lakosság elégedetlenségét, radikális és szélsőséges szervezeteket támogatnak, hogy más államokban elérjék kitűzött céljaikat.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács konkrét veszélyként kezeli, hogy a NATO támadófegyvereket helyezett át az orosz határ közelébe, valamint ide sorolják a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszert is.
NATO: Sötét egy év volt
A doktrína új változata bevezeti a „nem nukleáris elrettentés" koncepcióját, miközben fenntartja a nukleáris fegyverek bevetésének a jogát egy ellene vagy szövetségesei ellen irányuló agresszió, vagy pedig magának az államnak a fennmaradását veszélyeztető fenyegetés esetére.
Mindezek alapján, illetve a krími/ukrajnai konfliktus fényében nem meglepő, hogy a NATO főtitkára pénteki évértékelőjén az európai biztonság szempontjából „fekete esztendőnek" minősítette 2014-et, külön hangsúlyozva, hogy Oroszország katonai erő alkalmazása révén bekebelezte a Krím félszigetet, destabilizálja Kelet-Ukrajnát és „megfélemlíti szomszédait".
A NATO-nak alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez, és meg kell őriznie erejét – szögezte le Jens Stoltenberg. Elmondta, hogy tavaly összesen kétszáz hadgyakorlatot tartottak a NATO, illetve a tagországok szintjén. A szövetségnek egyre több orosz repülőgép manővereit kell figyelemmel kísérnie, különösen a balti légtér közelében. NATO-gépek tavaly négyszáz alkalommal voltak kénytelenek úgynevezett befogó manővert végrehajtani orosz gépekkel szemben, és ebből 150 alkalommal a NATO baltikumi légi járőrözést végző gépeire hárult ez a feladat. Ezek a számok a korábbi helyzethez képest az orosz légi tevékenység intenzitásának megnégyszereződését jelentik.
A főtitkár elmondta, hogy jövő héten a NATO-tagországok Brüsszelben tanácskozó védelmi miniszterei dönteni fognak egy nagyjából dandár nagyságrendű, vagyis több ezer fős, néhány nap alatt mozgósítható, újonnan létrehozandó kötelék szükséges pontos létszámáról és összetételéről. Hat kelet-európai tagországában – a három balti államban, továbbá Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában – irányító és ellenőrző parancsnoki pontokat hoz létre a NATO.
