Az újvidéki székhelyű vajdasági parlament úgy fogadta el tavaly a helyi alkotmányt pótló tartományi statútumot, hogy csak a szerény kisebbségbe szorult Seselj-féle radikálisok voksoltak ellene; még a később a demokraták koalíciós partnerévé előlépett milosevicsi szocialisták sem találtak kivetnivalót benne. Akkor úgy tűnt, hogy a szerb parlamentben esedékes szavazás nem lesz több formaságnál. A statútum ügye azonban az év végéig nem került napirendre, viszont sokasodni kezdtek a „hazafias aggodalmak" a Vajdaság esetleges elszakadásának lehetősége miatt. (Arról nem esik szó, hogy ha a kétmillió koszovói albánnak a világon példa nélkül álló autonómiát ígérnek, miért sajnálnak egy morzsányi önállóságot a kétmillió vajdasági szerbtől.)

Mára odáig fajult az aggódás Belgrádban, hogy nemcsak a legzajosabb patrióták - a kettészakadt radikálisok és a Vojiszlav Kostunica vezette, immár marginális csoporttá fogyatkozott DSS - hadakoznak a tartomány autonómiája ellen, hanem az egyébként is mindenbe beleszóló szerb ortodox egyház is szükségesnek találta kinyilvánítani erősen elmarasztaló véleményét. A hangulatkeltés most már ott tart, hogy például Újvidéken ismét megjelentek a magyarellenes falfirkák, s bármelyik pillanatban sor kerülhet atrocitásokra is.

Politikai elemzők egyetértenek abban, hogy az autonómia-kérdés komoly nézetkülönbségeket okozott a DS berkeiben is; a párt vajdasági káderei, úgymond, nem felejtik a választási ígéreteket, a fővárosiak viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy Szerbiát erős kézzel Belgrádból kell irányítani. E politika „gyümölcsei" közé sorolható, hogy a központi kormány kezeli a Vajdaság pénzeit, de még a szerb alkotmányban megállapított minimumot sem folyósítja vissza, vagy hogy nemzetközi tender kiírása nélkül, úgyszólván suba alatt, aprópénzért adta orosz kézre a vajdasági vagyonnak számító kőolajipart.

A kisebbségben levő autonómia-pártiak a maguk módján kzüdenek igazukért. Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke helyet kínált a nagyobb szerb városoknak a tartomány brüsszeli képviseletében (amelyet Belgrádban rosszindulatúan az elszakadás megnyilvánulásának neveznek). Pásztor István VMSZ-elnök, egyelőre a maga nevében azt nyilatkozta, hogy ha másképp nem megy, a Vajdaság kérdését nemzetközi szintre kell emelni. Nenad Csanak, a „hírhedt" autonomista bejelentette: a statútum tervezete eredeti változatában is karikatúra volt, módosított változata a karikatúra karikatúrája lesz, s arra nem adhatja voksát.

Szabadka, városi könyvtár