„Az állam döntése a harc a nemzeti egység szétrombolását, káosz keltését és fegyveres ellenségeskedés kirobbantását célzó bűnözés ellen az országban” – indokolta Wilfredo Chávez kormányzati koordinációs miniszterhelyettes sajtóértekezletén az azonnali hatállyal életbe léptetett dekrétumot. A rendelkezés előzetes intézkedés jellegű, amely nemzetközi egyezményeken, így az ENSZ terrorizmus elleni intézkedésein alapul – reagált a miniszterhelyettes azokra a vádakra, amelyek alkotmányellenesnek minősítették még korábban, tehát a kormány dekrétumának kihirdetését megelőzően Evo Morales ilyen jellegű fenyegetését.

A bolíviai sajtó szerint a dekrétum alapján mód van arra, hogy az ügyész vádemelése esetén az állam már lefoglaljon javakat, amelynek kártérítés nélküli elkobzása akkor válik véglegessé, ha a bíróságon ítélet születik “a terrorizmus és a fegyveres szervezkedés támogatásáról”. Evo Morales immár jó két hete, egy Cochabambában mondott beszédében helyezte kilátásba azon Santa Cruz-i személyek, szervezetek vagyonának elkobzását, akikről bebizonyosodik, hogy finanszírozták az Eduardo Rózsa Flores vezette külföldi zsoldosok tevékenységét.

Az elnök maga jelentette be április 16-án egy Venezuelában tartott államfői találkozón, hogy rajtaütöttek Santa Cruz egyik szállodájában egy a meggyilkolására törő terrorista csoporton. A kommandó akcióban Rózsa Flores, az erdélyi származású Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer életét vesztette, a magyar állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Astorga Tadicot elfogták, s azóta terrorizmus vádjával előzetes letartóztatásban őrzik börtönben.

A nyomozást vezető Marcelo Sosa ügyész az eddigi meghallgatások alapján mintegy húsz Santa Cruz-i üzletember, ügyvéd, vállalkozói szervezetek vezetői és a helyi autonómia mozgalmat szervező Pro Santa Cruz Bizottság korábbi vezetői nevére küldött ki idézést. Mint a kormány-dekrétum bejelentésekor a sajtóértekezleten elhangzott, gyanú esetén Sosa kezdeményezheti a bíróságnál, hogy kinek esetében rendeljék el a javak előzetes lefoglalását. A dekrétum egyébként azonnali hatállyal életbe lépett.

A bolíviai szenátus elnöke, az ellenzéki Oscar Ortiz megfélemlítő célzatúnak, és ezért alkotmányellenesnek minősítette a kormány rendelkezését.

Három-hat személy jöhet szóba, akiket igazán érint ez a dekrétum - jelentette ki csütörtökön Álvaro García Linera alelnök az eddigi nyomozásra hivatkozva. Szerinte a lényeg: történelmi precedens teremtettek, hogy a jövőben senki se merészelje megosztani Bolíviát, senki se támadjon az ország területi integritása ellen - jelentette az ABI hivatalos hírügynökség.

A kormányzó Mozgalom a Szocializmusért (MAS) ellenzékéhez tartozó néhány politikus feltette a kérdést, ha a rendelkezés visszamenőleges hatályú, akkor annak vonatkoznia kellene az alelnökre is. García Linera (aki az Evo Morales kormány ideológiailag legjobban felkészült, a mexikóvárosi központi egyetemen végzett tagja) tanulmányai befejezése után Bolíviába visszatérve csatlakozott a Katarist Ayllus Rojos elnevezésű csoporthoz, amely az ország észak-nyugati részén, az Andok fennsíkján az őslakosok között kommunákat szervezett. Majd baloldali eszméi érvényre juttatására radikálisabb utat választott, s csatlakozott a Tupac Katari gerillahadsereghez, pénzt raboltak, robbantottak, elektromos vezetékeket rongáltak meg. Ezért a kilencvenes években bebörtönözték. Mint az ABI jelentette, az ellenzéki felvetésekre García Linera most azzal reagált: "őt szeparatizmussal sohasem vádolták meg", s a terrorizmussal kapcsolatos 18 vádpontból pedig egyet sem tudott rábizonyítani a bíróság.