A horvát kormány korábban azt állította, hogy a szerbek népirtást hajtottak végre a horvátországi Vukovárban és egyéb településeken 1991-ben. Szerbia a vádakra azzal vágott vissza, hogy a horvátok kétszázezer szerbet utasítottak ki az országból.

A délszláv háborúban 1991 és 1995 között körülbelül 20 ezer ember vesztette életét. A háború során Horvátország kivált Jugoszláviából.

Vukovárt 1991-ben három hónapig ostromolták a szerbek. Több tízezer horvát állampolgár kényszerült elhagyni otthonát, de 260 férfit a szerbek fogva tartottak, vagy megöltek.

Négy évvel később a horvát hadsereg bombázta a többségében szerbek lakta Krajina régiót, 200 ezer embert elűzve otthonából.

A BBC megemlíti, hogy Horvátország még 1999-ben beperelte Szerbiát a Nemzetközi Büntetőbíróságon az etnikai gyilkosságokban vállalt szerepéért, és kártérítést kért a túlélők számára, és az országot ért gazdasági károk kompenzációját várta.

A Nemzetközi Büntetőbíróság arról dönthet, hogy a két ország bűnös-e népirtás vádjában, vagy arra való felbujtásban. Korábban mindkét fél jelezte, elfogadja az ítéletet, amit kedden hozhatnak meg.

A szerb külügyminiszter, Ivica Dacic szerint a bíróság döntése talán az egyik legfontosabb történés a kétoldalú kapcsolatokban. A horvát igazságügy-miniszter, Orsat Miljenic ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a kormány fő célja, hogy tisztázzák, mi történt a háborúban, és hogy bebizonyosodjon, agresszió történt országuk ellen.

A két ország közötti kapcsolat javult az elmúlt években, annak ellenére, hogy Szerbiában széles körű felháborodást váltott ki, hogy 2012-ben a Nemzetközi Törvényszék szabadon engedte a krajinai Vihar hadművelet egykori horvát parancsnokát, Ante Gotovinát.