Egyelőre kevés eredményt hozott a keményszavú és keménykezű miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Rogozin többszöri közbenjárása, sőt az államfő figyelmeztetése is. Oroszország egyik legnagyobb presztízsberuházásán, a távol-keleti Amur-vidéken épülő Vosztocsnij (Keleti) űrrepülőtér építkezésén akadoznak a munkálatok, és akadozik az ott dolgozók fizetése is. Egy csoportjuk újabb éhségsztrájkkal kényszerítette ki, hogy az egyik alvállalkozó társaság kiadja nekik a hónapok óta elmaradt bérüket.

Néhány héten belül ez volt a harmadik ilyen akció. A problémára nemrég az államfőnek szánt, a barakkjaik tetejére írt üzenettel hívták fel a figyelmet az érintettek, és az elnök televíziós fórumműsorában is szóba került a téma. Vlagyimir Putyin akkor azt mondta az egyik, az építési területről élő adásban bejelentkező munkásnak, hogy kettős ellenőrzés alá veszik az ügyet –az építőmester ott, az államfő pedig Moszkvában. Az elnök azt is hangoztatta, hogy a szövetségi költségvetésből finanszírozott beruházás fő kivitelezőjének minden szükséges pénzt átutaltak, és annak további sorsát már a nyomozó hatóságoknak kell feltárniuk.

Putyin elnök az építkezés helyszínén Reuters

Miközben néhány alvállalkozó cég visszaélésekkel gyanúsított vezetője ellen büntetőeljárás indult, a tiltakozó megmozdulások nyomán a figyelem középpontjába került a gigantikus beruházás. Az eredeti tervek szerint az idei év végéig 300 milliárd, az azt követő öt évben pedig további 193 milliárd rubelt –mai árfolyamon számolva összesen 2700 milliárd forintot – költenek rá.

A 2012-ben, Blagovescsenszk várostól nem messze, egy katonai űrkomplexumnál elkezdett építkezést jó ideje hangos botrányok kísérik. Az éppen átszervezés alatt álló orosz űrkutatási ügynökség, a Roszkoszmosz nemrég kinevezett új vezetője, Igor Komarov egyenesen azt mondta, hogy a munkálatok eleve szabálytalanul, tervdokumentáció nélkül indultak meg, az állami számvevőszék pedig 13 milliárd rubeles túlárazást talált az építkezés költségvetésében.

A fő kivitelező, a Dalszpecsztroj állami vállalat vezérigazgatóját, Jurij Hrizman nyugalmazott tábornokot még tavalyelőtt leváltották, fél éve pedig – több volt vezetőtársával együtt – le is tartóztatták. Azzal gyanúsítják, hogy 1,8 milliárd rubel eltüntetésében vett részt, de a Kommerszant moszkvai napilap adatai szerint összesen 16 milliárd rubelt keres az ügyészség. Állítólag költöttek egy bevásárlóközpont építésére, 400 millió rubelt „egynapos”, azaz a művelet után nyomban eltüntetett cégeken keresztül vittek ki a programból, de parkoltattak pénzeket kereskedelmi bankok számláin is.

A beruházás jócskán elmarad a menetrendtől. Április elején a Roszkoszmosz-vezér egy–négy hónapos késésről beszélt, a Kommerszant azonban nem hivatalos forrásból több mint kétszáz napos csúszásról tud, ami azt jelenti, hogy könnyen 2016-ra halaszthatják az idén decemberre tervezett első rakétafelbocsátást. Sőt értesülések szerint módosították a terveket, és a Vosztocsnijon már nem építik ki az infrastruktúrát, amely ahhoz szükséges, hogy Szojuz hordozórakétával emberi űrutazást indítsanak. Ehelyett az ilyen missziókra már új, Angara rakétákat használnának. Így viszont az előirányzott 2018 helyett három évet csúszhat az első kozmonauta indulása is az új űrrepülőtérről.

Alig két hete azonban Putyin megerősítette, hogy tartani kell a határidőket. „Meg kell hogy értsék, ez az ország kulcsfontosságú építkezéseinek egyike, össznemzeti terv” –érvelt. Arra utalt, hogy a két kilövőállást, repülőteret, üzemeket is magában foglaló űrkomplexummal a szovjet korszakban legendássá vált, de ma a független Kazahsztán területén lévő bajkonuri űrközpontot akarják kiváltani. Kazahsztánnal jó Oroszország viszonya, és 2050-ig érvényes a bázis bérleti szerződése is, ám a politika bizonytalansági tényező. Ráadásul az új osztályú rakétáknak, az Angaráknak is starthelyet kellett építeni, ennek pedig már célszerűnek látszott Oroszország területén helyet találni.