galéria megtekintése

Obama szembeszáll a fegyverlobbival, nehéz dolga lesz

1 komment


Horváth Gábor

Az ismétlődő tömeggyilkosságok láttán egyre ingerültebb Barack Obama a lakossági fegyverkereskedelem szabályozására irányuló programot hirdetett. A jobboldal azonban a szabad amerikai polgárok „lefegyverzésével" vádolja, s a választási évben saját párttársai is óvatosak az elnök támogatásában.

Reuters


„Ennyi? Ezen dolgoztak hét éve?" – idézte a The New York Times Jennifer Bakert, az Országos Lövészegylet, a nagy hatalmú NRA egyik megkönnyebbült vezetőjét a Barack Obama által kedden meghirdetett elnöki utasításcsomag kapcsán.

A lobbiszervezet sokkal szigorúbb lépésektől tartott, a republikánus elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump már a polgárok lefegyverzésére irányuló törekvéseket vizionált. Az amerikai jobboldalon fegyverügyben uralkodó nézetekről sokat elárul egy másik reménybeli elnökjelölt, Ted Cruz videója, amelyen a texasi szenátor lövöldözve süti a karabélya csöve köré csavart szalonnát – szerinte arrafelé ez a szokás.

 
 Fekete statisztika. Tüntető Washingtonban a lelőtt áldozatok számával
Fekete statisztika. Tüntető Washingtonban a lelőtt áldozatok számával
Carlos Barria / Reuters

Obama érzelmi kérdésként kezeli a fegyvertartás visszaszorítását. Elnöksége hét éve során újra és újra kénytelen volt tömeggyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit vigasztalni. 2012 decembe­rében, a Sandy Hook általános iskola húsz lemészárolt elsőse és tanáraik esetében és kedden a Fehér Házban sem tudta a könnyeit visszatartani. 2015 júniusában, a charlestoni afroamerikai templomban lelőttekről szólva saját lányait is felidézte.

Miután politikailag már nem kell engedményeket tennie, jelképes lépésre szánta el magát: szembeszáll a fegyverlobbival. Elsősorban a fegyvervásárlás szabályozását szeretné elérni. A most bejelentett intézkedések közé tartozik például az internetes kereskedelem ellenőrzése, a kereskedők, akár az egy-két fegyvert értékesítők regisztrációjának megkövetelése, a vásárlók háttérvizsgálatát végző FBI-szervezet megerősítése és heti hétnapos munkarendre való átállítása.

Az elnök kénytelen a már meglévő jogszabályokra támaszkodni, mert a republikánus többségű törvényhozásban semmi esélye nincs szigorúbb új törvények elfogadtatásának. A lépések között van a mentális betegek adataihoz való hozzáférés megkönnyítése az illetékes helyi szervek számára, vagy a modern biztonsági berendezésekkel ellátott fegyverek fejlesztésének és terjesztésének támogatása.

Több republikánus politikus és az NRA azonnal bejelentette, hogy jogorvoslatot keres a szerintük törvénysértő elnöki túlkapással szemben. Az utasítás különben is csak addig marad érvényben, amíg Obama van a Fehér Házban. Utódjának meg kell majd hosszabbítani az intézkedéseket, különben azok automatikusan érvényüket vesztik.

A világon az Egyesült Államokban van a legtöbb lőfegyver magánkézben: száz lakosra nagyjából 88 jut. Egy sor államban gyakorlatilag minden ellenőrzés nélkül vásárolható akár katonai tűzerejű támadófegyver, például Kalasnyikov gépkarabély is, amelyet könnyű sorozatlövésre visszaalakítani. Az elmúlt években még csak a legveszélyesebb fegyverek és a nagy kapacitású tárak kereskedelmét sem sikerült szigorítani. A fegyvergyárak által pénzelt NRA igen hatékony lobbizással akadályozott meg minden törvényhozási kezdeményezést.

Katonai tűzerő. Fegyverbolti kínálat a utahi Springfieldben
Katonai tűzerő. Fegyverbolti kínálat a utahi Springfieldben
George Frey / Reuters

Az amerikai közvélemény megosztott. A vidéki fehér lakosság, elsősorban a viszonylag kevésbé iskolázott réteg a végsőkig hajlandó elmenni, csak hogy megtarthassa pisztolyát és puskáját. A liberális szavazók, a nők, a feketék és a spanyol ajkúak, a nagyvárosi polgárok és az egyetemet végzettek többsége viszont túlzásnak tartja, hogy gyakorlatilag bárki, a visszaeső bűnözők, a mentálisan betegek, sőt, mint a legutóbbi kaliforniai tömeggyilkosság után Obama erre ismételten rámutatott, még a repülőgéppel utazástól eltiltott potenciális terroristák is vehetnek lőfegyvert.

A Bundy-klán szemben a seriffel

Menjetek haza! – üzente David Ward seriff az oregoni épületfoglalóknak. – Azt mondtátok, azért jöttetek, hogy segítsetek Harney megye polgárainak. A segítség akkor ért véget, amikor a békés tiltakozásból fegyveres, törvénytelen akció lett – fogalmazott Ward. Ryan Bundy, az egyik zendülő marhatenyésztő szerint akkor távoznak, amikor az ottaniak mondják.

A múlt vasárnapi épületfoglalás egy évszázados konfliktus újabb állomása: a vadnyugati marhatenyésztők szeretnék megszerezni a földeket, amelyeken állataikat tartják, a szövetségi állam azonban nem adja el nekik, mi több, legeltetési díjat szed. Ráadásul természetvédelmi megfontolásból egyre nagyobb területekről tiltják ki a szarvasmarhákat, így a cowboyok kései utódai nehezedő körülmények között kénytelenek megélni.

A nevadai mormon Bundy-klán, amelynek feje, Cliven Bundy 14 gyermekét és 52 unokáját vezeti a politikai harcba, lassan húsz éve áll vitában a Szövetségi Földkezelő Hivatallal (BLM), és újra meg újra ellenszegül a különböző hatósági intézkedéseknek. Egyrészt nem fizetnek legeltetési díjat, másrészt a büntetéseket is figyelmen kívül hagyják, 2014-ben pedig sikeresen megakadályozták, hogy elkobozzák csordájukat.

A harcnak ideológiai színezetet ad a „kis ember” és a helyi állami jogok védelmének állandó hangoztatása. Amióta Bundy védelmébe vette a rabszolgatartást, a legszélsőségesebb republikánus politikusok is óvakodnak a nyílt támogatásától. Bundy most két, Oregonban gyújtogatás miatt elítélt marhatenyésztő miatt mozgósította híveit. A sajtó nézeteit és újabban alkotmányvédő pózban tetszelgő mozgalmát reménytelenül idejétmúltnak tartja, ám ettől még az alapprobléma megmarad: a marhapásztorok földet akarnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.