galéria megtekintése

Amerika kezdi nagyon idegesíteni Kínát

4 komment

D. A.

Szombaton még Kína és az USA is moslyfesztivál keretében ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, Peking és Washington  viszonyát azonban számos ügy, köztük a Dél-kínai-tenger körüli konfliktus terheli meg.

Több száz füstokádó üzemet leállítottak, a gépjárműforgalmat is korlátozták a hatóságok Hangcsouban. A vonzáskörzetével együtt több mint kilenc millió lakosú kelet-kínai nagyvárosban államilag elrendelt „levegőtisztasági programmal” fogadták a világ húsz legfejlettebb gazdasága, a G20 országcsoport két napos csúcsértekezletére érkezett állam és kormányfőket, köztük a búcsúzó Barack Obama amerikai elnököt, az ebben az elit körben először megjelenő Theresa May brit kormányfőt, a júliusi puccskísérletet átfogó és kíméletlen tisztogatással megbosszuló  Recep Tayyip Erdogan török államfőt, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Obama és Hszi Hangcsouban
Obama és Hszi Hangcsouban
Damir Sagolj / Reuters

A friss hangcsoui levegő jelképes üzenet is volt. A G20 csúcstalálkozó előtt előbb a vendéglátó Hszi Csin-ping kínai államfő, a kommunista párt (KKP) főtitkára, majd Barack Obama nyújtotta át Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak a távok-keleti óriás, illetve az Egyesült Államok által ratifikált klímaegyezményt. Mint ismeretes, a történelminek tartott dokumentumot még tavaly decemberben fogadták el az ENSZ párizsi klímacsúcsán. A kínai és az amerikai ratifikálás azt is jelenti, hogy két óriásszennyező, két eddigi „főbűnös” vállalt kötelezettséget a légkört mérgező gázkibocsátás csökkentésére, s ennek révén a Föld felmelegedésének mérséklésére, a 1,5 Celsius fokos felmelegedés tartására.

A párizsi klímamegállapodás akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Kína és az Egyesült Államok előtt 23 ország ratifikálta a dokumentumot, köztük Magyarország Európában elsőként.

Obama Hangcsouban külön tárgyalt Erdogannal, s arról biztosította a török államfőt, hogy az Egyesült Államok segíteni fog a július 15-i sikertelen törökországi katonai puccskísérlet felelőseinek bíróság elé állításában. Erdogan egykori szövetségesét és mentorát, az 1999 óta az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokot tartja az elvetélt puccskísérlet kitervelőjének, és el akarja érni a kiadatását.

 

Bár a ratifikált klímaegyezmény átnyújtásakor szélesen mosolyogtak egymásra, jóval jegesebb hangulatban zajlott Obama és kínai házigazdájának megbeszélése. Hszi arra szólította fel az amerikai elnököt, hogy „Washington konstruktív szerepet vállaljon a Dél-kínai tenger stabilitásának biztosításában és tartsa tiszteletben Kína biztonsági érdekeit”. Ez lefordítva azt jelenti, hogy az USA ne avatkozzon be, ne tegye szóvá, hogy a kínai terjeszkedést, a korallzátonyok szisztematikus elfoglalását, mesterséges szigetek és katonai bázisok létrehozását.

A kínai nyomulás több térségbeli országot aggaszt, köztük Vietnamot, amely az ügyben közös hangot talál az egykori háborús ellenségből lett partnerrel és kávzi-szövetségessel, az Egyesült Államokkal. Obama hangcsoui útja előtt visszafogottságra intette Kínát, ellenkező esetben az ázsiai óriásnak következményekkel kell számolnia.

Kínai részről szintén dühösen reagáltak arra, hogy az USA az észak-koreai rezsim fenyegetésére hivatkozva a ballisztikus rakéták elfogására képes elhárító rendszert (THAAD) telepít Dél-Koreába. Pekingben szintén kiverte a biztosítékot, hogy Obama nemzetbiztonsági tanácsadója, Susan Rice a múlt héten a washingtoni Fehér Házban vezető kínai emberjogi aktivistákat fogadott.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.