„Halott tálibok hevernek az utcákon, és a lázadókat még mindig nem sikerült kiűzni a városból. Tovább harcolnak a kormánykatonákkal" – nyilatkozta a Reutersnek Ahad. Noha Szedik Szeddiki, az afgán belügy szóvivője a Twitteren már bejelentette, hogy sikerült visszafoglalniuk a várost, a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid ezt határozottan cáfolta. Azt Szeddiki is elismerte, hogy napokba telhet, amíg teljesen megtisztítják a mintegy háromszázezres lélekszámú tartományi fővárost, amelyet még hétfőn sikerült bevenniük a táliboknak.

Afgán katonák Kunduzban. Besegítettek az amerikaiak is Reuters Staff / Reuters

Az eredetileg vallási iskolák diákjaiból toborzott, az iszlám ortodox tanait követő felkelők 2001, az amerikai megszállás kezdete óta a legnagyobb győzelmüket aratták. Meglepetésszerűen, több oldalról indítva a támadást az Eid fesztiválra, a ramadani böjt végét jelentő ünnepségre érkező, s Kunduzban maradó társaik segítségével egy nap alatt elfoglalták a tartományi fővárost. Megszállták a kormányzati épületeket, kiszabadítottak több száz rabot, köztük bebörtönzött harcostársaikat. A lázadók járműveket zsákmányoltak a kormányerőktől, illetve az ENSZ és a Vöröskereszt helyi képviselőitől, s kitűzték a zászlójukat a városközpontban.

Kunduz éppen Asraf Gáni elnök hatalomra kerülésének első évfordulóján esett el, miközben az államfő tavaly decemberben is a békét szorgalmazta. A kormányerők háromnapos tétlensége politikai következményekkel is jár: csütörtökön Kabul központjában több százan követelték Gáni lemondását.

Kunduzban sok helyen még mindig nincs áram és víz, szüntelenül fegyverropogás és robbantások zaját hallani. A kormányerők házról házra járnak, keresik a magukat elbarikádozó fegyvereseket. A kabuli védelmi minisztérium szerint 150 tálib vesztette életét, az egészségügyi tárca úgy tudja, harminc polgári személy lett az összecsapások áldozata, 340-en megsebesültek, köztük rengeteg gyerek.

A Kunduznál történtek rámutatnak a NATO által kiképzett afgán biztonsági erők gyengeségére. Miután kilenc hónapja véget ért a nemzetközi misszió, már csak körülbelül tízezer külföldi katona (köztük nagyjából száz magyar) állomásozik az országban. Elsősorban kiképző és tanácsadói feladatokat látnak el, ám a héten a fegyveres konfliktusban is segítséget nyújtottak a kormányerőknek. Az Afganisztánban állomásozó amerikai katonai gépek szintén besegítettek, öt légi csapást hajtottak végre Kunduz több pontján és a repülőtéren, hogy sikerüljön visszaszorítani a tálibokat.

Utóbbiaknak kulcsfontosságú volt a hétfői siker: alkalmuk nyílt rá, hogy megmutathassák, még mindig jelentős befolyással bírnak. Omár molla halála után szakadás fenyegeti a szervezetet, utódja, Manszúr molla Kunduz bevételével próbálhatta megerősíteni vezetői pozícióját. Omar – 2013-ban bekövetkezett, de csak idén megerősített – halálával sok tálib számára kecsegtetőnek tűnhet a több pénzt ígérő Iszlám Állam, a szunnita szélsőségesek az ENSZ szerint a 34 afgán tar­tomány közül 25-ben toborozza tagjait.

A tálibok idén tavaszi–nyári offenzívája után rengetegen elmenekültek Afganisztánból. Az Eurostat szerint idén már közel hatvanezer afgán érkezett Európába, közel 120 ezren jöttek Szíriából. Ha a helyzet nem változik, a szírek mögött rövid időn belül az afgán lehet a második legnagyobb migráns népcsoport.