Netanjahu második legnagyobb szövetségese a szintén a Likudból önállósult Naftali Bennett, az ő pártja, a Zsidók Otthona (Bajit Hajehudi) lett végül a koalíció létrejöttének kulcsa. Bennett nyolc képviselőt vitt a koalícióba. Előzőleg Avigdor Lieberman, a Hazánk Izrael (Jiszrael Bejtenu) szintén jobboldali párt vezetője bejelentette: hat képviselőjével nem akar koalícióra lépni Netanjahuval. Lieberman pártja főleg a volt Szovjetunió területéről bevándoroltakat tömöríti, és nacionalista, arabellenes fellépése hozta össze a Likuddal. Választói azonban hevesen ellenzik a vallásos pártok befolyásának növekedését, és az ultraortodoxoknak juttatott privilégiumokat, amelyeket a koalícióba belépett askenázi Egyesült Tóra-Judaizmus (hat mandátum) és a vallásos keleti zsidók Sasz pártja (hét mandátum) alkudott ki magának.
Az összebarkácsolt koalíció azt jelenti, hogy a Likudnak el kell fogadnia Bennettnek a települések továbbépítésére vonatkozó követelését. Bennett ellenzi a palesztin állam megalakulását, s egyes területek teljes bekebelezését szorgalmazza. A Zsidók Otthona erre megkapta az igazságügyi minisztériumot. Azt is nehéz elképzelni, hogy Mose Kahlon mit kezd majd a pénzügyminiszteri tárcával. Netanjahu eddigi szövetségese, a most ellenzékbe kényszerült liberális Jair Lapid is pénzügyminiszterként akart segíteni a középosztály helyzetén.
A régi-új kormányfőnek súlyos engedményeket kell tennie a vallásos pártoknak. A talmudiskolák (jesivák) hallgatói újra mentesülnek a katonai és a polgári szolgálattól, az ultraortodox iskolarendszer súlyos milliókat kap majd az államtól, vagyis az adófizetőktől.
E csapattal a háta mögött Netanjahunak nem kell a békefolyamattal, a palesztinokkal való megegyezéssel törődnie, a belpolitikában bátor lépéseket tennie. Az ingatag többség energiáit a kormányon maradásért folytatott harc emészti majd fel.
Fogadni lehet rá, hogy Netanjahu – szövetségben az amerikai republikánusokkal – az Iránnal kötendő atomalku megtorpedózására fog koncentrálni. Addig is gyors alaptörvény-módosításba, új minisztériumok, hivatalok alapításába kezdtek, ami az Ynetnews.com hírportál szerint több tízmillió sékel (egy sékel kb. 64 forint) kiadást jelent a büdzsének. Netanjahu ezért már lebegteti kormánya esetleges jövőbeni átszervezését, a balközép bevonását. A legnagyobb balközép politikai erő, a Cionista Tábor ezt mereven elutasítja. „Nem fogjuk megmenteni Bibit!” – hangoztatják.
„Értékes embereket diszkriminálunk”
A szociális feszültségek törtek ki Tel-Avivban azon a tüntetésen, amelyen egy etióp származású izraeli katona elleni rendőri erőszak miatt tiltakoztak. A kelet-afrikai országból bevándorolt 135 ezer zsidó az izraeli társadalom „legalul lévő” két százalékát adja, s roppant nehezen képes beilleszkedni a modern társadalomba. A tüntetéseket a faji megkülönböztetés, a hivatali és rendőri durvaság provokálta ki. Reuven Rivlin államfő figyelmeztetett: a többség a zsidó állam értékes fiait és lányait diszkriminálja. (Munkatársunktól)
