Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök negyvenezer katonát vezényelt az ukrán határhoz, a hadsereg bevetése valószínűleg csak a B terv – írja a Los Angeles Times. Az amerikai lap szerint a Kreml nem ismételné meg a krími forgatókönyvet, és nem akarja megszállni Kelet-Ukrajnát, azt viszont nagyon is szeretné, ha a jelentős orsoz kisebbség lakta területek – amilyen a donecki és a harkivi régió – autonómiát kapnának. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a központi ukrán vezetés gyenge marad, a mindenkori kijevi kormánynak pedig folyamatosan egyensúlyoznia kellene a különféle érdekek és víziók között, hogy egészben tartsa az országot.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már többször is jelezte, hogy a ukrán határhoz vezényelt negyvenezer orosz katona csak hadgyakorlaton vesz részt, és nem jelent közvetlen fenyegetést Ukrajnára nézve. Ez csak részben igaz. A Kreml ugyan ad esélyt a diplomáciának a donecki és harkivi autonómia érdekében – elmegy például arra a csúcstalálkozóra, amelyet csütörtökön Genfben tartanak Ukrajna, az Egyesült Államok az Európai Unió és az ő képviselői, akik először ülnek egy asztalhoz a válság kitörése óta, láthatóan szeretné nyitva tartani az ajtót más beavatkozási lehetőségek előtt is. Főleg, ha az ukrán elnökválasztás napjáig, május 25-ig nem sikerül eladnia az autonómia ötletét.

Az esetleges donecki és a harkivi autonómia – jegyzi meg a Los angeles Times – egyébként nem mindössze geopolitikai húzás, amelyet a Nyugatnak le kellene söpörnie az asztalról csak hogy keresztülhúzza Putyin számításait a föderatív Ukrajnáról, , hanem bonyolult földrajzi-demográfiai viszonyokat tükröz. Ezekkel a viszonyokkal Kijevben is tisztában vannak. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök ezért ígért autonómiát Kelet-Ukrajnának, amikor pénteken a régióban járt.

Az autonómia mellett szól egyébként az orosz szeparatisták támogatottságának a hiánya is. Felmérések tanúsága szerint a szerte Doneckben végrehajtott épületfoglalási akciókkal csak a helyiek 16 százaléka ért egyet, azt pedig, hogy a terület Oroszország annektálja, mindössze a négy százalékuk szeretné. A szeparatista hisztéria elcsitításához – idézi a Los Angeles Times Anna Vasszilijevát, a Middlebury College professzorát – az oroszoknak elég lenne azt mondani, hogy ukrán állampolgárok maradnak, de beszélhetnek oroszul és járhatják a saját útjukat.

Ehhez Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia geopolitikai elemző központjának a vezetője a maga részéről annyit tesz hozzá, a Kremlben világos elképzelések vannak arról, Ukrajnának hogyan kinéznie a jövőben, és készen állnak arra, hogy ezeket az elképzeléseket valóra is váltsák. És ha az ukrán föderáció ötlete kudarcot vall,az Putyin agresszívebb B terv mellett dönthet. Emiatt van negyvenezer orosz katona az ukrán határon.

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternek mindeközben az nem tetszik, hogy a Nyugaton afféle leszámolási lehetőséget látnak a válságban, és választásra akarják kényszeríteni Ukrajnát a Nyugat és a Kelet között. „Ha Ukrajna túl akarja élni, akkor nem szabad vállalnia egyik fél előretolt helyőrségének a szerepét sem. A híd szerepét kell játszania közöttük" – írta erről a visszavonult politikus a Washington Postban nemrég.