Ukrajna: Egy újabb tömeges tiltakozás szétrobbantaná az országot

A nemzeti gondolat két éve alig létezett Ukrajnában. Vlagyimir Putyinnak, a Krím bekebelezésének és a keleti országrészben dúló polgárháborúnak „köszönhetően" ma már viszont kézzelfogható. Ami azért is fontos, mert a társadalom erőfeszítései és nyomása miatt sikerül fenntartani például a hadsereget – a többi között ez hangzott el azon a budapesti konferencián, amelyet a Demokratikus Átalakulás Nemzet­­közi Központja (ICDT) és a Visegrádi Alap szervezett.

A tanácskozáson ismertették a GfK Magyarország friss ukrajnai közvélemény-kutatását, amiből kiderül: az ország polgárainak jelentős része „aggódó demokrata". Vagyis támogatja a demokratikus berendezkedést, de kételkedik abban, hogy az képes megoldani Ukrajna súlyos problémáit. A parlamenttel, a pártokkal, az igazságszolgáltatással és a rendőrséggel szemben alig van közbizalom, az ukránok ugyanakkor bíznak az államfőben, az egyházban és a hadseregben.

Íjgyártó István külügyi államtitkár hangsúlyozta: a kijevi vezetésnek – a közbizalmatlanság csökkentése mellett – figyelnie kell arra is, hogy végrehajtsa az Európai Unióval kötött társulási szerződésből fakadó kötelezettségeit. Ebben számíthat a négy visegrádi állam – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – támogatására. – A V4-ek között, ha vannak viták, azok nem Ukrajnáról, hanem Oroszországról folynak – tette hozzá a korábbi moszkvai nagykövet.

A politikai elittel szembeni általános bizalmatlanságról és illúzióvesztésről beszélt lapunknak a konferencia egyik kijevi vendége. Dmitro Osztrusko szerint az Arszenyij Jacenyuk által vezetett ötpárti koalí­ciós kormány ellen is nagy a népharag. Az elkeseredett tömegek azonban nem mennek ki a Majdanra, mert tisztában vannak vele: a hatalom bukása a független Ukrajna végét, az ország széthullását eredményezné. A minap bejelentett lakossági energiaár-emelés azért is sokkoló, mivel a földgáz árához huszonhárom éve, a függetlenség kikiál­tása óta senki nem mert hozzányúlni – utalt a szovjet rendszer és a tekintélyelvű hatalom iránt növekvő nosztalgiára a Gorsenyin Intézet nemzetközi programigazgatója.

A valós költségeket háromszoros áremelés sem fedezné, ráadásul a nemzeti valuta is jelentősen veszített értékéből. Tavaly egy amerikai dollár nyolc hrivnya volt, most 17-nél tart az árfolyam. A nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek vásárlóér­téke is megfeleződött.

Osztruskóhoz hasonlóan Vira Nanyivszka is a korrupciót tartja a legnagyobb rákfenének. A jelenséget a kijevi Politikai Tudományok Nemzetközi Központjának tisztelet­beli elnöke a szovjet mentalitás és államigazgatás továbbélésének, az állami ellenőrzés-szabályozás nélküli piacgazdaságnak tudja be. Szerinte a történelmi fordulópontot 1990 jelentette, amikor megszüntették a kommunista párt hatalmi monopóliumát.

– Aztán jött a feketeleves. Ahogy Lengyelországban, nálunk is a sokkterápiát alkalmazták. Azzal a különbséggel, hogy mi semmilyen intézményes támogatást nem kaptunk az EU-tól, miközben piacgazdaságból analfabéták voltunk. A demokrácia az államhatalom korlátozását jelenti, nálunk ebből semmi nem valósult meg – hangoztatta.

A Világbank volt tanácsadója nagy reményeket fűz az új ­kijevi kormány külföldi állampolgár­ságú, a szovjet ideológiától mentes minisztereihez. Szintén reményteljesnek nevezte a nyugat-európai értelemben első konzervatív erőnek számító párt, a Szamopomiscs (Önsegély) felbukkanását. Kelet-Ukrajna kapcsán úgy vélte: a volt donyecki kormányzó, Szerhij Taruta oligarcha vezette erők érdekeltek a kijevi kormánnyal kötendő kiegyezésben.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.