Ukrajna: Egy újabb tömeges tiltakozás szétrobbantaná az országot
A tanácskozáson ismertették a GfK Magyarország friss ukrajnai közvélemény-kutatását, amiből kiderül: az ország polgárainak jelentős része „aggódó demokrata". Vagyis támogatja a demokratikus berendezkedést, de kételkedik abban, hogy az képes megoldani Ukrajna súlyos problémáit. A parlamenttel, a pártokkal, az igazságszolgáltatással és a rendőrséggel szemben alig van közbizalom, az ukránok ugyanakkor bíznak az államfőben, az egyházban és a hadseregben.
Íjgyártó István külügyi államtitkár hangsúlyozta: a kijevi vezetésnek – a közbizalmatlanság csökkentése mellett – figyelnie kell arra is, hogy végrehajtsa az Európai Unióval kötött társulási szerződésből fakadó kötelezettségeit. Ebben számíthat a négy visegrádi állam – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – támogatására. – A V4-ek között, ha vannak viták, azok nem Ukrajnáról, hanem Oroszországról folynak – tette hozzá a korábbi moszkvai nagykövet.
A politikai elittel szembeni általános bizalmatlanságról és illúzióvesztésről beszélt lapunknak a konferencia egyik kijevi vendége. Dmitro Osztrusko szerint az Arszenyij Jacenyuk által vezetett ötpárti koalíciós kormány ellen is nagy a népharag. Az elkeseredett tömegek azonban nem mennek ki a Majdanra, mert tisztában vannak vele: a hatalom bukása a független Ukrajna végét, az ország széthullását eredményezné. A minap bejelentett lakossági energiaár-emelés azért is sokkoló, mivel a földgáz árához huszonhárom éve, a függetlenség kikiáltása óta senki nem mert hozzányúlni – utalt a szovjet rendszer és a tekintélyelvű hatalom iránt növekvő nosztalgiára a Gorsenyin Intézet nemzetközi programigazgatója.
A valós költségeket háromszoros áremelés sem fedezné, ráadásul a nemzeti valuta is jelentősen veszített értékéből. Tavaly egy amerikai dollár nyolc hrivnya volt, most 17-nél tart az árfolyam. A nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek vásárlóértéke is megfeleződött.
Osztruskóhoz hasonlóan Vira Nanyivszka is a korrupciót tartja a legnagyobb rákfenének. A jelenséget a kijevi Politikai Tudományok Nemzetközi Központjának tiszteletbeli elnöke a szovjet mentalitás és államigazgatás továbbélésének, az állami ellenőrzés-szabályozás nélküli piacgazdaságnak tudja be. Szerinte a történelmi fordulópontot 1990 jelentette, amikor megszüntették a kommunista párt hatalmi monopóliumát.
– Aztán jött a feketeleves. Ahogy Lengyelországban, nálunk is a sokkterápiát alkalmazták. Azzal a különbséggel, hogy mi semmilyen intézményes támogatást nem kaptunk az EU-tól, miközben piacgazdaságból analfabéták voltunk. A demokrácia az államhatalom korlátozását jelenti, nálunk ebből semmi nem valósult meg – hangoztatta.
A Világbank volt tanácsadója nagy reményeket fűz az új kijevi kormány külföldi állampolgárságú, a szovjet ideológiától mentes minisztereihez. Szintén reményteljesnek nevezte a nyugat-európai értelemben első konzervatív erőnek számító párt, a Szamopomiscs (Önsegély) felbukkanását. Kelet-Ukrajna kapcsán úgy vélte: a volt donyecki kormányzó, Szerhij Taruta oligarcha vezette erők érdekeltek a kijevi kormánnyal kötendő kiegyezésben.