Az Európai Unió energiapolitikáját hosszú évekre meghatározó kérdésekről kellene döntenie az állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletének. A téma márciusban már szerepelt a napirenden, de akkor nem jött létre megegyezés arról, mennyivel csökkentse az Európai Unió az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a környezet védelme érdekében - írja a Híradó honlapja.

Az EU a jövő év elején hivatalosan be akarja nyújtani az álláspontját a 2015 második felében rendezendő párizsi klíma világértekezletre, ezért kellene dönteniük a tagállamoknak.

A kérdés azonban rendkívül összetett. Nem csupán azt a mértéket kellene meghatározni, hogy mennyivel csökkenjen a légkör szennyező és a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása, hanem arról is, mennyivel növeljék az előállított megújuló energia arányát, és mennyivel hatékonyabban használják fel az energiát a gazdaságban és a háztartásokban.

Az Európai Bizottság 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést javasol az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiatermelés arányát az uniós testület 27 százalékra növelné, az energiafelhasználást pedig 30 százalékkal tenné hatékonyabbá.

A fő számok mellett rengeteg múlik a részleteken, így azon, hogy a célok kötelezően előírtak lesznek-e, hogy ezeket meghatározzák-e országonként, százalékosan, vagy a tagállamokra bízzák-e a megvalósítást. Az is kérdés, figyelembe veszik-e a már eddig megvalósult csökkentéseket, lesznek-e uniós többletforrások az energiahatékonyság növelését segítő beruházásokra, vagy, hogy honnan juthat – juthat-e egyáltalán – és mennyiért kibocsátást növelő kvótához az az ország, amelynek a gazdasági növekedéshez erre szüksége van. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről kell dönteni a mai csúcson.

A visegrádi országok, valamint Románia és Bulgária egyeztetett állásponttal vesznek részt a tanácskozáson.