A hétfőn, kedden és szerdán kilőtt öt rakéta mind rövid - a jelentések szerint 130 kilométer - hatótávolságú volt, s mindegyiket Észak-Korea keleti partvidékéről indították, vagyis a Japán és a Koreai-félsziget között elterülő Japán-tenger fölé lőtték ki. Phenjan az elmúlt években többször hajtott végre hasonló rakétakísérleteket. Ezeket általában akkorra időzítette, amikor éppen megnövekedett a feszültség a térségben.

A sztálinista vezetésű ország a hét elején hajtotta végre második kísérleti atomrobbantását. Phenjan nem sokkal az újabb rakétakísérlet előtt közölte: további "önvédelmi lépéseket" tesz, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megbünteti a hét eleji nukleáris kísérletért. A BT-ben az Egyesült Államok és Japán köröztet egy határozattervezetet, amely büntetőintézkedéseket helyez kilátásba Észak-Korea ellen.

Dél-Korea attól tart, hogy Phenjan újabb agresszív lépésekre készül. A térségbeli hatalmak árgus szemekkel figyelik, mit tesz Phenjan ezután. Van olyan feltevés, hogy esetleg összetűzést provokál nyugati partvidékén, a két Korea között húzódó, vitatott fegyverszüneti határ övezetében a Sárga-tengeren, ahol az elmúlt tíz évben kétszer is volt halálos áldozatokkal járó csetepaté. Mindkét eset júniusban történt, a három hónapos rákszezon csúcsán, amikor hemzsegnek a halászhajók a térségben.

Dél-Koreában két és fél éve nem látott szintre emelték a katonai készültséget, miután Phenjan a hétfői atomrobbantás után háborúval fenyegette meg déli szomszédját. A feszültség növekedése nem igazán éreztette hatását a szöuli pénzpiacokon; a piac szereplői szerint önmagában Észak-Korea harcias retorikája, amíg nincs tényleges katonai összeütközés, nem ijeszti el a befektetőket.

Elemzők szerint az észak-koreai provokáció mögött belpolitikai szándék húzódik meg: az erőfitogtatással a tavaly agyvérzésen átesett, 67 éves Kim Dzsong Il észak-koreai vezető utódlását készítik elő. A "Kedves Vezető" helyét minden bizonnyal valamelyik fia veszi át.