Putyint is bírálják a robbantások miatt
Eddigi információk szerint tizennégy ember meghalt, 28-an pedig megsérültek hétfőn a dél-oroszországi Volgográdban, amikor egy trolibuszon felrobbantotta magát egy öngyilkos merénylő. Az orosz Interfax hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte, hogy a detonáció hétfőn a reggeli csúcsforgalom alatt történt Volgográd Dzserzsinszkij negyedében. A halálos áldozatok között állítólag egy egyéves gyerek is van, az áldozatok száma pedig még nőhet: Veronika Szkvorcova egészségügyi miniszter bejelentése szerint a 28 sérült mindegyikét válságos állapotban vitték be a kórházba.
Megsérült egy nyolchónapos kisgyerek, akinek félő, hogy az apja és az anyja is odaveszett a merényletben, de élet és halál között lebeg egy várandós kismama is. A közösségi portálokon terjedő fényképfelvételeken szerteszét heverő holttesteket és a trolibusz kiégett roncsát lehet látni.
Két napon belül Volgográdban ez már a második merénylet volt. Vasárnap egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a pályaudvaron, friss adatok szerint 17 embert ölve meg. A támadások miatt egyre többen vonják kétségbe azt is, hogy az orosz hatóságok képesek lesznek biztosítani a hat hét múlva Szocsiban kezdődő téli olimpia biztonságát.
A pályaudvari robbantót már meg is nevezték. Noha az első feltételezések még arról szóltak, hogy egy Dagesztánból érkezett nő követhette el az akciót, később már egy szláv külsejű férfiról szóltak a hírek. A nyomozók tegnapi közlése szerint a Volga-menti Mariföldről származó Pavel Pecsonkin lehetett a tettes. A férfi Tatárföld fővárosában, Kazanyban dolgozott mentőápolóként, 2012-ben azonban eltűnt, áttért az iszlám hitre, és csatlakozott egy dagesztáni fegyveres csoporthoz.
Arról, hogy a hétfői akciót is öngyilkos merénylő – valószínűleg szintén egy férfi követte el, Vlagyimir Markin, az orosz szövetségi nyomozó hivatal szóvivője tett bejelentést. Ezzel párhuzamosan az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság azt közölte, hogy a robbanószerkezetet nem az öngyilkos merénylő vitte magával, hanem korábban helyezhették el a trolibuszon – írja honlapján az RT orosz hírtelevízió.
Hétfői hatósági közlések szerint a két merénylet között van kapcsolat. Felelősséget egyelőre senki nem vállalt értük, de mint ismert, Doku Umarov csecsen szeparatista vezér júliusban videóüzenetben szólította fel az iszlamista szélsőségeseket, hogy „teljes erővel” lépjenek fel a szocsi téli olimpia ellen. A közkeletű gyanú szerint a vasárnapi merénylő az Észak-Kaukázusból, az iszlamista lázadók főhadiszállásának számító Dagesztánból érkezett, és az is valószínű, hogy Volgográdban jelentősebb terrorista csoport működik.
A volgográdiak rettegnek, már rémhírek is terjednek
A városon kezd úrrá lenni a félelem a gyors egymásutánban végrehajtott két merénylet után. A Ria Novosztyi hírügynökség megszólaltatott egy helyi lakót, aki szerint Volgográdban már szinte senki nem mer buszra vagy villamosra szállni, félelmükben inkább gyalog járnak. A pánikhangulatra jellemző, hogy alig egy órával azután, hogy szárnyra keltek az első hírek a hétfői merényletről, a közösségi portálokon futótűzként kezdett terjedni a rémhír, hogy egy városi villamosmegállóban még egy merényletet hajtottak végre. Ilyen merénylet nem történt, de a rémhír annyira hihetőnek bizonyult, hogy végül az újságírók szóltak a közösségi portáloknak, állítsák meg az alaptalan pánikkeltést.
Volgográd – a korábbi Sztálingrád, a második világháború egyik fordulópontját jelentő csata helyszíne – a közelsége miatt kézenfekvő célpont az iszlamista szélsőségesek számára, hiszen csak 650 kilométerre északra fekszik Dagesztántól és Csecsenföldtől.
Egyre többen aggódnak a szocsi olimpia biztonsága miatt
Ami a szocsi téli olimpiára leselkedő esetleges veszélyeket illeti, a New York Times szerint az amerikai tisztségviselők egyelőre nem aggódnak túlságosan, és azt mondják, az oroszok úgyis megoldják a biztonsági feladatokat. Egyébként nem bizalomról, inkább reményről van szó, már csak azért is, mert az Egyesült Államok titkosszolgálatai – jegyzi meg a NYT – nem sokat tudnak az észak-kaukázusi iszlamista szélsőségesekről, főleg azért nem, mert a jemeni vagy a pakisztáni terrorizmust jelentősebb veszélynek tartják az amerikai nemzetbiztonsági érdekekre nézvést. Ez annak ellenére van így, hogy a bostoni maraton két merénylője, Dzsohar és Tamerlan Carnajev Dagesztánból ment az Egyesült Államokba.
A volgográdi merényletekre együttérző nyilatkozatokkal reagált a világ több politikusa is. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a „szörnyű tett” felelőseinek megbüntetését sürgette, a világszervezet Biztonsági Tanácsának tagországai pedig nyilatkozatban ítélték el a terrorizmust. A nyugati helyzetértékelések egybehangzóan a másfél hónap múlva kezdődő szocsi téli olimpiával hozzák összefüggésbe a történteket. Bruce Riedel, a CIA volt munkatársa a Washington Timesnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a következő hetekben újabb, hasonló merényleteket kísérelhetnek meg oroszországi és külföldi orosz célpontok ellen. Eközben a brit Guardian pedig arról ír, hogy egyetlen, az olimpiának otthont adó országban sem volt még ilyen komoly terrorveszély.
A veszélyek változtak, a mentalitás nem
Vlagyimir Putyin orosz államfő mostanáig nem szólalt meg a merényletek ügyében, sokan azt várják, hogy hagyományos újévi televíziós köszöntőjében – amelyet a tragédia miatt valószínűleg újra fel kell venni – emlékezik meg a történtekről. Putyin hétfőn tárgyalt a helyzetről Dmitrij Medvegyev kormányfővel, Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszterrel és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) első emberével, Alekszandr Bortnyikovval is, aki az elnök utasítására Volgográdba utazott. Nemcsak a dél-oroszországi városban és környékén, hanem országszerte megerősítették a biztonsági intézkedéseket, több rendőrt vezényeltek az utcákra, és Putyin napi jelentéseket kért a terrorelhárítási bizottságtól.
Az orosz sajtóban közzétett elemzésekben több bíráló hang is megjelent, hiszen a volgográdi biztonsági helyzet javítására Putyin már vasárnap utasítást adott, a második merényletet mégsem sikerült megakadályozni. A newsru.com internetes hírportál például az FSZB nyugalmazott tábornokát, Alekszej Kondaurovot idézi, aki szerint „az erőszakszervezetek a mai formájukban nem felelnek meg a kor kihívásainak”, gyakorlatilag a régi szovjet rendszert másolják. A hidegháború fogalmai szerint élünk, miközben a világ és vele együtt a veszélyek jelentősen megváltoztak – vélekedett az extábornok.
Egy másik egykori titkosszolgálati tiszt és volt honatya, Gennagyij Gudkov az iszlám felelősségét is felvetette, mondván, nem folytat kellő ideológiai harcot a szélsőséges fundamentalistákkal, akik így magukhoz csábítják a fiatalok egy részét. Még keményebben fogalmazott internetes naplójában a népszerű író, az ellenzéki nézeteiről ismert Borisz Akunyin. Putyin titkosszolgálati múltjára utalva azt írta, hogy miniszterelnöki, majd államfői kinevezését is a terrorizmus elleni harc fontosságával indokolták, e küzdelem jegyében épült ki az oroszországi hatalmi vertikum, ám „az FSZB volt elnöke másfél évtized alatt sem tudott megbirkózni a legfontosabb feladatával”.
