Mir Hoszein Muszavit támogató sebesült tüntetőt helyeznek társai egy taxi hátuljára Teheránban 2009. júnus 15-én, miután lövések dördültek el a hétfői tüntetésen

AP

Iránban az Őrök Tanácsa kedden bejelentette, hogy kész újraszámolni az elnökválasztáson leadott szavazatokat. Az Őrök Tanácsa az iszlám köztársaság egyik legbefolyásosabb testülete; feladatai közé tartozik a választási eredmények hivatalos jóváhagyása is.

Az Őrök Tanácsa aznap közölte, hogy két vesztes elnökjelölt óvta meg a hivatalos végeredményt: Mir Hoszein Muszavi, valamint Mohszen Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda egykori parancsnoka. Csalásra hivatkozva mindketten vasárnap fordultak hivatalos beadványban a testülethez. Muszavi az elnökválasztás eredményének megsemmisítését kérte az Őrök Tanácsától, de úgy nyilatkozott, hogy nem igazán derűlátó a 12 tagú testület döntését illetően. A tanács állítólag kedden személyesen is meghallgatja Muszavit, és a találkozón jelen lesz Rezai is.

Muszavi - a Nyugaton mérsékeltként emlegetett, a politikai életbe húsz év elteltével visszatért volt miniszterelnök - a választás napján, pénteken késő este azt közölte, hogy kampánystábjának információi szerint nagy különbséggel megnyerte a szavazást. Munkatársai a voksok 65 százalékának megszerzéséről beszéltek. Nem sokkal később azonban az országos választási bizottság a hivatalban lévő elnököt nyilvánította a győztesnek. Ahmadinezsád a választási bizottság szerint a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg, legfőbb riválisa, Muszavi pedig mindössze 33,75 százalékot kapott.

Hétfőn délután és este a vesztes iráni elnökjelölt több százezer híve tüntetett Teheránban. A demonstráción Muszavi is részt vett, s közölte: "kész újra elnökválasztáson megméretni magát".

Mir Hoszein Muszavi iráni elnökjelölt támogatói tüntetnek Teheránban 2009. júnus 15-én
MTI/EPA - Abedin Taherkenareh Jóllehet a teheráni belügyminisztérium betiltott Muszavi melletti minden tüntetést, az ellenzéki politikus mintegy ezer híve gyűlt össze, majd vonult fel egyre nagyobb számban az iráni főváros központjában. Létszámukat a francia és a német hírügynökség is több százezerre tette. A megmozdulást figyelemmel kísérő két iráni rendőr ennél is nagyobbra, egyikük legalább 1,5 milliósra, a másik pedig kétmilliósra becsülte a tömeget a francia hírügynökségnek nyilatkozva.

A tüntetők az Azadi sugárúton, az iráni sah rendszerét megdöntő 1979-es iszlám forradalom alatti tiltakozások egyik fő helyszínén vonultak fel. Közben Muszavi fényképét tartották a magasba, és a "Muszavi, veled vagyunk", "Az irániak inkább meghalnak, mintsem megalázkodjanak" és "Halál a diktátorra" jelszavakat skandálták - arra utalva, hogy szerintük választási csalással aratott fölényes győzelmet az ultrakonzervatív Ahmadinezsád a múlt pénteki elnökválasztáson a volt kormányfő Muszavi felett.

Egy szemtanú arról számolt be, hogy Ahmadinezsád motorkerékpáron közlekedő, botokkal felszerelkező hívei megtámadták Muszavi híveit, s a szemben álló felek között több helyütt dulakodás tört ki. Sőt, az állami televízió riporterének telefonos bejelentkezése szerint szórványos lövöldözés volt az az Azadi téren, ahonnan az emberek rohanva menekültek el. Az amerikai hírügynökség fotósa egy halottat és több súlyos sebesültet látott. Szerinte egy a forradalmi gárdához kapcsolódó kisegítő milícia nyitott tüzet a tüntetőkre. A Muszavi-párti tüntetés vége felé három északi városrészből is lövöldözésről adtak hírt a helyi lakosok. Több szemtanú elmondása szerint civil ruhás férfiak nyitottak tüzet a tüntetőkre. A francia hírügynökség azt jelentette, hogy a felvonulás végén egyesek gyújtogatni kezdtek, autógumikat, szemetet és motorokat borítottak lángba.

Az ráni állami rádió azt jelentette, hogy hét tüntető vesztette életét. A tájékoztatás szerint tüntetők egy nagyobb csoportja "megpróbált megtámadni egy katonai helyet" Teherán nyugati részén.

Muszavi az eredményeket szintén vitató másik ellenzéki jelölttel, Mehdi Karubival az oldalán egy autóban szintén feltűnt a felvonuló tömegben, járművüket biztonsági őrök kísérték. Muszavi kampányhonlapja hétfőn előbb a tüntetés elhalasztásáról, később viszont arról számolt be, hogy a rendezvényt mégis megtartják, s Muszavi Karubival együtt nyugalomra szólítja fel híveiket, miután Teheránban a hét végén súlyos összecsapások voltak a biztonsági erők, valamint Ahmadinezsád újraválasztásának ellenzői között.

Muszavi (új választás lehetőségére célozva) hangosbeszélőn közölte a tömeggel, hogy kész újra elnökválasztáson megméretni magát.

Az ellenzéki jelölt felesége úgy nyilatkozott, hogy férje és hívei "készek a végsőkig elmenni" Ahmadinezsád újraválasztásának elvitatásában.

Új elnökválasztás mellett foglalt állást a reformer szellemiségűnek tartott Mohammad Hatami volt iráni elnök - közölte Hatami fivére. Mohammad Reza Hatami elmondta: a volt elnök továbbra is ellenzi Ahmadinezsád újraválasztását, s csatlakozni kíván a Muszavi-párti tüntetőkhöz. Maga Hatami közleményében viszont nyugalomra és arra szólította fel a tüntetőket: gondoskodjanak arról, hogy tiltakozó akcióik ne lépjék túl a törvényes kereteket.

Két amerikai közvélemény-kutató, Ken Ballen és Patrick Doherty a The Washington Post című napilapban hétfőn megjelent írásukban közölték: az elnökválasztás előtt három héttel készített, a jelöltek népszerűségét mérő kutatásuk szerint Ahmadinezsád 2-1 arányban vezetett fő riválisa, Muszavi előtt. Ez az arány (valamivel) nagyobb a hivatalos eredményekben mutatkozó különbségnél, de a kutatók szerint arra utalhat, hogy az elnökválasztás eredménye valóban az iráni nép akaratát tükrözheti, s nem kiterjedt választási csalás eredménye.

Az EU-s országok magyarázatot követelnek

Németországot aggodalommal tölti el az elmúlt heti elnökválasztás után Iránban kialakult helyzet, és a történtekkel kapcsolatban magyarázatot követel a teheráni hatóságoktól - jelentette ki hétfőn Angela Merkel kancellár. Ezzel egy időben a berlini külügyminisztériumba kérették Irán németországi nagykövetét, és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter ugyancsak magyarázatot sürgetett. A német kancellár határozottan elítélte a Mahmúd Ahmadinezsád újraválasztását követő letartóztatási hullámot, a külföldi média munkájának akadályozását pedig megengedhetetlennek nevezte. Merkel emlékeztetett a választási csalásokkal kapcsolatos vádakra, és azok kivizsgálását sürgette. Németország Irán egyik legfontosabb kereskedelmi partnere.

Bekérették a francia külügyminisztériumba Irán párizsi nagykövetét, hogy "adjon magyarázatot az iráni eseményekre, és válaszoljon az iráni elnökválasztás szabályszerűségével kapcsolatban felmerült kételyekre" - jelentette be hétfőn Eric Chevallier francia külügyi szóvivő. Bernard Kouchner, a francia diplomácia irányítója ezalatt az iráni elnökválasztás körülményeinek kivizsgálását szorgalmazta az EU-tagállamok külügyminiszteri értekezletén. "Azt kértem, hogy végezzék el az ellenzék által követelt vizsgálatokat" - mondta újságíróknak, miután a többi uniós külügyminiszterrel megvitatta az iráni szavazásról és következményeiről szóló híreket.

Súlyos aggodalmuknak adtak hangot hétfőn az EU-országok külügyminiszterei a békés iráni tüntetők elleni erőszak alkalmazása miatt. Luxembourgi tanácskozásukon elfogadott állásfoglalásukban a miniszterek hangsúlyozták, hogy az iráni hatóságok dolga azoknak a panaszoknak a kivizsgálása, amelyek az elnökválasztás lebonyolítását érték. Kiemelték, hogy tiszteletben kell tartani a véleménynyilvánítási szabadságot, szorgalmazták, hogy az iráni rendfenntartók ne alkalmazzanak erőszakot. Az uniós külügyminiszterek a közös állásfoglalás szövege szerint továbbra is elsődlegesnek tartják, hogy Irán mutasson nyitottságot a nemzetközi közösség azon aggodalmai iránt, amelyek az iráni nukleáris programmal kapcsolatosak.

Kapcsolódó cikkek: Sarkozy közvetítését szeretné Irán az atomvitában | Évek óta nyugati kém volt a megszökött iráni miniszterhelyettes | Izraeli műszerek figyelik, hogy Irán végez-e kísérleti robbantásokat | Iránban elfogadták az atomlétesítmények ellenőrzését tiltó törvényjavaslatot | Irán elutasította a G8 külügyminisztereinek felszólítását