Az Uno más Uno még magasabbra mutat a felelősök megvádolásában, amennyiben lemondásra szólította fel Guerrero állam kormányzóját, Angel Aguirrét, aki a lap szerint tudott a polgármester és felesége kapcsolatáról a Beltran Leyva vezette, majd a Guerreros Unidos szervezettel is. (Beltran Leyvát egyébként a közelmúltban fogta el a mexikói hatóság.)
Angel Aguirre kormányzó, alighanem a posztjához ragaszkodva, elrendelte a tartomány 81 polgármesterének és az ottani rendőrségnek az átvilágítását. „Tudunk arról, hogy a bűnözés számos helyen beépült, ám mostantól a központi kormányzat segítségével határozottan fel tudunk lépni ellenük" – nyilatkozta.
A mexikói központi kormányzat által küldött különleges rendőri erők hétfőn vették át a járőrözést páncélozott járműveikkel Iguala városában és környékén. A helyi rendőröket közben felmentették a szolgálatból, és vizsgálat indult ellenük a szeptember 26-i történések ügyében. Akkor a városhoz közeli egyik tanárképző hallgatói tüntetést rendeztek. Ellentmondóak a hírek a tekintetben, hogy valóban megpróbáltak-e lefoglalni autóbuszokat.
A balosnak tartott diákok nem most okoztak első ízben kellemetlenséget, tavaly a városi tanács épületét próbálták megostromolni. A rendőrök ezúttal keményen léptek fel, rálőttek a demonstrálókra, három főiskolás és három vétlen civil, köztük egy fiatal helyi focista meghalt. Majd a rendőrök busszal elszállították a diákokat, akik azóta sem kerültek elő. A helybéliek feltételezése szerint, amit a mexikói lapok is valószínűnek tartanak, a rendőrök a diákokat átadták a környékbeli bűnbandának, a Guerreros Unidosnak, azok hajtották végre feltételezhetően a gyilkosságot, megfélemlítésként. Hónapok, sőt évek óta rettegésben tartják nem csak Igualában, hanem Guerrero majd egész területén a lakosságot, s tehetik ezt, mert a rendőrök egy részét, miként a helyi hatalom számos képviselőjét is lefizették, illetve zsarolással markukban tartják.
A központi kormány által felállított vizsgáló bizottság előzetes adatai szerint Guerrero államban, ahol olyan szervezett bűnöző bandák, mint a Los Zetas és a Cártel del Pacifico Sur is létrehozta műveleti központjait, Aguirre kormányzósága során, tehát 2011 óta, majd tízezer gyilkosságot és 600 emberrablást követtek el. A bűnesetek többsége megoldatlan maradt.
„Mexikóban hosszabb ideje megoldatlan a helyi rendőrségek megreformálása, megerősítése" – nyilatkozta a The New York Timesnak Matthew C. Ingram, az Albany Egyetem vendégprofesszora, aki jelenleg a mexikói jogrendszert tanulmányozza. „Amíg ezek gyengék maradnak, nem tudnak ellenállni a korrupciónak, az emberrablásoknak, a megfélemlítésnek, s így nem tudják helyreállítani a közbizalmat sem."
|
Vicente Carrillo Fuentes őrizetbe vétele. A kartellek átrendezéssel semlegesítik a veszteségeket
Edgard Garrido / Reuters |
A korábbi elnök, Felipe Calderón, felismerve a szervezett bűnözés befolyását a helyi intézményekben, 2007-ben háborút indított a drogkartellek ellen a hadsereg, illetve a haditengerészet bevetésével. A kartellek keményen visszavágtak, ártatlan civilek, köztük a Mexikón átutazó latin-amerikaiak meggyilkolásával üzentek. 70 ezerre becsülik a háború halálos áldozatainak számát. Közben azért a megszorongatott bűnbandák között is felerősödött a területek birtoklásáért folytatott harc, ez is hozzájárult a halottak magas számához.
A mexikói rendőrség egyébként csütörtökön őrizetbe vette Vicente Carrillo Fuentest, a Cártel de Juárez elhunyt alapítójának testvérét. Az amerikai határhoz közeli Juarezt és környékét a kilencvenes években ez a csoport uralta, ám az utóbbi években a hatalmat a Sinaloa klán vette át, amelynek első számú vezetőjét, Joaquín El Chapo Guzmánt februárban fogták el. A kormányzat hiába ejt nagy skalpokat, a kartellek a soraik átrendezésével semlegesíti tudják a veszteségeket. Becslések szerint Mexikón halad át az Egyesült Államokba irányuló, Latin-Amerikából származó kábítószerszállítmányok több mint 90 százaléka. A mexikói-amerikai határon ennek mindössze 2-5 százalékát tudják elfogni. Hatalmas üzlet, amivel szemben nem egyszerű háborút folytatni. A 150 ezer lakosú Iguala városa az egyik példa rá.
