A japán diplomata a tizenkét év után posztjáról távozó, Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradeitől vette át a nukleáris energia békés célú felhasználásán őrködő szakosított ENSZ-intézmény vezetését. Az elődjével ellentétben inkább technokrata, mint politikus személyiségnek tartott Amano - mint azt első munkanapján, vezető tisztségviselők előtt tartott rövid beszédében maga is megjegyezte - viharos időkben kerül a szervezet élére. "Sok nehéz feladat és kihívás áll előttünk, de szeretnék megtenni mindent, ami tőlem telik" - jelentette ki. Amano az atomfegyverek terjedésének feltartóztatását és az atomenergia békés célú hasznosításának támogatását jelölte meg legfontosabb céljaiként. Keddi hivatalba lépésekor ugyan nem említette név szerint Iránt, de megfigyelők szerint az iráni nukleáris program körüli vita jelentheti a legnagyobb feladatot az új főigazgató számára.

Nyugati nagyhatalmak gyanúja szerint Irán békés célú atomprogram leple alatt valójában katonai célú atomprogramot folytat; Teherán cáfolja ezt. A múlt pénteken a NAÜ kormányzótanácsa elmarasztalta a közel-keleti országot, amiért titokban újabb urándúsító üzem építésébe kezdett, s csak szeptemberben adott tájékoztatást róla. A testület követelte, hogy azonnal függesszék fel a Kúm melletti erdőségekben folyó építkezést. Egyben felszólította Iránt, hogy nyilvánítsa ki: nem fog bele olyan nukleáris berendezés létesítésébe, amelyről előzőleg nem értesíti a NAÜ-t. Válaszul Teherán az együttműködés szintjének csökkentését helyezte kilátásba, majd vasárnap bejelentette, hogy jóváhagyta tíz új urándúsító üzem létesítésének tervét.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország rosszallásának adott hangot a legújabb iráni tervek miatt. A Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy Irán súlyosan megsértené nemzetközi kötelezettségeit, ha valóban elkezdené az új urándúsító létesítmények építését. Ez újabb példája lenne annak, hogy Irán az elszigetelődést választja - tette hozzá.

Baradei hivatali utódját a kormányzótanács három sikertelen kísérletet követően tudta csak megválasztani, júliusban. Sajtóértesülések szerint a diplomáciai tusában két országcsoport feszült egymásnak: az Amanót támogató fejlett országok és a vetélytársát előnyben részesítő fejlődő országok. A két csoport többek között az iráni atomprogram kérdésében sem ért egyet. A 62 éves diplomata nagy tapasztalatra tett szert a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását célzó tárgyalások terén, mielőtt 2005-ben hazája NAÜ-nagykövete lett.