Pedig a kormány esetleges távozása már jó ideje a levegőben van. Jacenyuk támogatottsága a felmérések szerint már az egy százalékot sem éri el, az pedig, hogy a koalíciót éles politikai és személyes ellentétek feszítik szét, rég közismertté vált. Például akkor, amikor tavaly decemberben nyilvánosságra került az a rendkívül indulatos vita, amely Arszen Avakov belügyminiszter és az egykori grúz elnökből lett odesszai kormányzó, Mikheil Szaakasvili között robbant ki egy kormánytestület ülésén. Az egyébként oroszul lezajlott veszekedés során Szaakasvili Avakovot tolvajnak, a kormányt pedig korruptnak, míg Avakov Szaakasvilit gazfickónak és „utolsó féregnek" nevezte.
Akadt, aki a Porosenkóval még egyetemista koruk óta jó viszonyt ápoló grúz politikus miniszterelnöki ambícióinak megnyilvánulását látta az akkor történtekben, mások viszont úgy vélekedtek, hogy Szaakasvili voltaképpen az államfő nevében ütött egyet a kormányon. Ám a korrupció gyanúja magára Porosenkóra vagy legalábbis a környezetére is rávetült. A litván születésű gazdasági miniszter, Aivaras Abromavicius két hete azzal indokolta váratlan lemondását, hogy az ukrajnai politikai köröket önző anyagi érdekek vezérlik, állami pénzek folynak magáncsatornákba és az államfő egyik közeli szövetségese is befolyásolni akarta a munkáját. Hétfőn aztán – az eddigi munkahelyét a korrupció melegágyának nevezve – Vitalij Kaszko, a főügyész helyettese mondott le. Vagyis a hírek a Népszabadság azon, Kijevből származó értesüléseit látszanak alátámasztani, amelyek szerint az immár két éve megbuktatott Viktor Janukovics elnöksége alatt „tökélyre fejlesztett" korrupciós rendszert a hatalomban őt követők is használják, és állítólag még az is előfordult, hogy egy-egy minisztériumban azért tartottak meg régi kádereket, hogy azok tovább működtessék a kenőpénzcsatornákat.
A korrupció az egyik oka annak is, hogy akadozik az Ukrajnát pénzügyi lélegeztetőgépen tartó IMF segélyprogramja: az országnak négy évre odaítélt 17,5 milliárd dolláros hitel egy 1,7 milliárdos részletét például tavaly október óta függőben tartják, mert lassúnak ítélik meg a reformokat.
Persze kérdéses, hogy önmagában a kormány felrázása elegendő lenne-e a változások felgyorsításához, és ki lehet képes érdemi reformokat megvalósítani. Az előzetes sajtótalálgatások mindenesetre Natalija Jareszkót, az ukrán emigránsok családjába Amerikában született, ám az ukrajnai helyzetet az 1990-es évek óta – például a kijevi amerikai nagykövetség munkatársaként – közelről tanulmányozó pénzügyminisztert és Volodimir Hrojszman parlamenti elnököt is esélyesnek tartották a kormányfői posztra.
