galéria megtekintése

Új fejezetet nyitnak Európában

10 komment

Horváth Gábor

Jelképes történelmi helyszínen próbált lendületet adni az uniónak az olasz Matteo Renzi, a német Angela Merkel és a francia Francois Hollande.

Nagy-Britannia kilépése még nem jelenti az Európai Unió vesztét. Ebben mindenképpen egyetértett Matteo Renzi olasz kormányfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök. A hármas találkozó a szeptemberben Pozsonyban sorra kerülő EU-s csúcsértekezlet egyik legfontosabb előkészítő állomása volt.

A nap bővelkedett jelképekben: a helyszín, a Nápoly melletti Ventotene szigete, ahol a 40-es években a börtönben írta Altiero Spinelli és Ernesto Rossi a háború utáni európai politikai uniót­ javasló kiáltványát, a közös sajtótájékoztatót pedig a menekülteket a Földközi-tengerből kihalászó Sophia-művelet zászlóshajója a Garibaldi repülőgép-hordozó fedélzetén tartották. A hármak virágot vittek Spinelli sírjára, ezzel hitet téve az eredeti uniós gondolat mellett.

Európáért harcolnak. Renzi, Merkel és Hollande a Garibaldi repülőgép-hordozó fedélzetén
Guido Bergman / Reuters

 

A házigazda Renzi bevezetőjében optimizmusának adott hangot: „úgy gondoljuk, Európa megoldást jelenthet a problémákra, míg a populisták szerint Európa a problémák oka.” Hollande azonban azonnal figyelmeztetett a megosztottság és a szétdarabolódás veszélyére. Angela Merkel szerint eredményeket kell felmutatni, és bár ebbe a gazdasági mutatók is beletartoznak, inkább a külső fenyegetésre helyezte a hangsúlyt. „Úgy érezzük, hogy az iszlamista terrorizmus és a szíriai polgárháború fényében többet kell tennünk belső és külső biztonságunkért” – idézte a kancellárt a német közszolgálati ­Deutsche Welle. Hollande pedig kontrázott: „Európának jobban kell teljesítenie abban, hogy a saját kezébe veszi biztonságát.” A francia elnök szerint az unió­nak három fő feladata van, a szorosabb biztonsági együttműködés, az állami és magánbefektetések ösztönzése, és a fiatalok képzése, munkához juttatása. Merkel ehhez hozzáfűzte, hogy a hírszerzések közötti információcserét is erősíteni kell.

Olasz-, Francia- és Németország jelenlegi vezetői tehát elkötelezettek az európai projekt folytatása mellett. Ugyanakkor Renzi, Hol­lande és Merkel sem hagyhatja figyelmen kívül a felerősödött Európa-ellenes hangokat. Nem kizárt, hogy ezek az erők az alapító tag Hollandiában is kikényszerítik a tagságról szóló népszavazást, és Európában az október 2-i magyarországi referendumot sem tartják jó jelnek.

Angela Merkel a hármas megbeszélés után Észtországba, Csehországba és Lengyelországba is ellátogat, illetve meghívta Hollandia, Ausztria és néhány kisebb kelet-­európai EU-tag vezetőit. A visegrádi négyek vezetőivel pénteken Varsóban tanácskozik. Mindez azt szolgálja, hogy Pozsonyban a britek nélkül, 27 ország részvételével megtartandó EU-csúcs új korszakot tudjon nyitni és új távlatot adjon az Európai Uniónak.

Hosszú búcsú: tíz évre is elnyúlhat a Brexit

Kereken két hónappal a szigetország európai uniós tagságának megszüntetéséről döntő népszavazás után sincs kitűzött dátum a kilépés kétéves folyamatát visszavonhatatlanul elindító „50. cikkely” aktiválására. Iain Duncan Smith volt konzervatív vezető, a kilépés melletti kampány egyik meghatározó személyisége emlékeztette Theresa May kormányfőt, hogy a jövő év elején feltétlenül be kell indítania a formális tárgyalásokat Brüsszellel. Elvégre a népszavazás „nem javaslatot fogadott el, hanem parancsot adott a kormánynak”. Sok kormánytisztviselő aggodalmának adott hangot Bob Kerslake, a köztisztviselői kar korábbi feje, aki az adminisztrációs kihívások miatt irreálisnak gondolja, hogy a szigetország 2020 előtt be tudná csapni az EU ajtaját.

Az előrehaladást nem segíti, hogy három minisztériumnak, a külügyin kívül a frissen életre hívott nemzetközi kereskedelmi és az EU kilépési tárcának, illetve azok túlméretezett egóval rendelkező fejeinek (Boris Johnson, Liam Fox és David David) kell szoros munkamegosztásban levezényelniük a kivonulást. A The Guar­dian szerint egyes becslések már tíz évre és tízezer ember bevonására tippelnek.

A Financial Times hétfő déli Brexit-blogja a May-kormány EU-stratégiája legsúlyosabb fogyatékosságának tartja, hogy nem vállalt kötelezettséget a tagországokból a népszavazás előtt Nagy-Britanniába érkezett dolgozók jogainak tiszteletben tartására. A bizonytalanság így az Európában munkát vállalt brit állampolgárokat is sújtja.

R. Hahn Veronika, London

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.