A válságra adott válaszokat Brüsszel elfogadja, de elengedhetetlennek tartja azok összehangolását, hogy egy közös európai megoldás jöjjön létre belőlük – hangsúlyozta Tusk.
Az Európai Tanács elnöke végezetül kiemelte, hogy minden tagországnak be kell tartania a közösen hozott jogszabályokat, így a menedékkérők tagországok közötti elosztására vonatkozó megállapodást, illetve a schengeni övezet egyezményében foglaltakat.
A migrációs válság rendezésének érdekében március elején újabb EU-török találkozót tartanak – jelentette be Donald Tusk.
Jean-Claude Juncker a sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs más megoldás a migráció okozta problémára, mint a körültekintően létrehozott és minden elemében betartott együttműködés Törökországgal.
Juncker reményét fejezte ki, hogy minden tagállam a probléma megoldására összpontosít, és ennek érdekében azok az országok is részt vesznek a menekültek elosztásában, amelyek korábban ettől elzárkóztak.
Angela Merkel német kancellár a munkavacsora után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Európa szempontjából a legfontosabb az, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotnak nevezett regisztrációs központok megfelelő üzemeltetése, az EU–Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése.
A különcöktől elveszik a pénzt?
Egy, az EU-csúcs részleteit jól ismerő brüsszeli forrás a sajtónak azt mondta: a migrációs válság lehetséges megoldásairól folytatott vitán Matteo Renzi olasz miniszterelnök megfenyegette Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, hogy ha nem vesznek részt a menedékkérők tagországok közötti elosztásának rendszerében, csökkenthetik a fejlesztésekre szánt kohéziós alapból származó uniós pénzeket.
"A migrációs krízis minden európai országot érintő közös európai probléma" – hangsúlyozta az olasz kormányfő. Ha ezek az országok nem mutatnak szolidaritást, akkor az unió költségvetése is kevesebb szolidaritást fog mutatni irányukban – tette hozzá.
Ez a támogatás a volt szocialista országok elmaradottabb régióinak felzárkóztatására szánt, hétéves, 2014–2020 közötti periódusban folyósítandó strukturális alapokra vonatkozó támogatást érintheti – tájékoztatott a neve mellőzését kérő brüsszeli forrás.
Az alap legnagyobb befizetője Németország és Franciaország után Olaszország.
Mivel a menedékkérők számának növekedésével a befogadó országok kiadásai fedezésére uniós támogatáshoz folyamodnak, az unió hat hónapos elnökségét ellátó Hollandia felvetette annak lehetőségét, hogy a strukturális alapok egy részét szükség esetén a migrációs válság kiadásaira fordítanák.
