Több tízezer egyetemi  tanár vonult ismét utcára Franciaország egyetemi városaiban az oktatók és a kutatók státusáról szóló reform visszavonását  követelve.

A zuhogó eső ellenére Párizsban a szervezők szerint 50 ezren, a nagy erőkkel kivonult rendőrség szerint 17 ezren  tiltakoztak, de békés megmozdulásokra került sor többek között  Avignonban, Toulouse-ban, Montpellier-ben, Marseille-ben, Lyonban,  Grenoble-ban és Strasbourgban is.

A nagy egyetemi központokban egy hete szünetel a tanítás, miután  a tiltakozási mozgalmaktól magukat általában távol tartó  felsőoktatásban dolgozó tanárok szakszervezetei ezúttal határozatlan  idejű sztrájkot hirdettek, amelyet a legfőbb diákszervezet, az UNEF  is támogat.

A tanárok elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a felsőoktatási  intézmények autonómiáját előíró, 2007 augusztusában elfogadott  törvény értelmében ezentúl a rektorok nem csak az intézmények  költségvetésében, hanem a személyi állományt érintő kérdésekben, így  az 57 ezer oktató kötelező óraszámának meghatározásában is teljes  autonómiát élveznek, amely a félelmek szerint a kutatások rovására  fog növekedni. Az egyetemi tanárok helyzetéről eddig egységesen és  központi szinten az oktatási minisztérium rendelkezett.

A február 5-én tartott első megmozdulást követően – amelyen  megközelítőleg 50 ezren vettek részt – tíz egyetem rektora a párizsi  Sorbonne-on közzétett kiáltványban kérte a kormányt a vitatott  rendelet visszavonására. Az egyetemi vezetők elviekben támogatják az  autonómia-törvényt, de ők sem értenek egyet annak az oktatók  helyzetére vonatkozó részével. Valérie Pécresse felsőoktatási  miniszter hétfőn jelezte: készen áll a rendelet további  módosítására, de nem kívánja azt visszavonni.

A francia állami felsőoktatási rendszeren belül sajátos módon két modell működik egymás mellett: a nagyon hatékony úgynevezett  „nagy iskolákban” – ahova csak többfordulós felvételivel lehet  bejutni – képzik az államigazgatási és vállalati vezetőket. Ezzel párhuzamosan működnek az alulfinanszírozott egyetemek, ahova nincsen  felvételi vizsga. A felsőoktatási reformmal – amelynek egyes  intézkedései már életbe léptek – a kormány alapvető szándéka minden téren a jelenleginél nagyobb autonómiát biztosítani az egyetemek  vezetőinek. A cél az, hogy alapítványokon keresztül lehetőségük legyen magántőke bevonására a pénzhiánnyal küzdő felsőoktatási intézményekbe.

Kapcsolódó cikkek: Utcára vonulnak a megszorítások miatt a pedagógusok | Szabadon engedték Sarkozy vélt fenyegetőit | A francia belügyminniszter kitiltaná a maszkokat a tüntetésekről | KRESZ a sípályákon | Sztrájkolnak a francia egyetemi tanárok