Az RMDSZ egyetért a budapesti állásponttal, miszerint a román fél érdemi magyarázat nélkül utasította el Magyarország igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson. Kelemen Hunor szövetségi elnök emellett nehezményezte, hogy a szociáldemokrata külügyminiszter nem konzultált a bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ vezetőivel, akik a sajtóból értesültek a döntésről.
Az RMDSZ újabban partneri viszonyt ápol a korábban a vele szemben ellenséges Fidesszel. Az áprilisban ismét kétharmaddal újraválasztott Orbán-kormány egyik fontos célkitűzése pedig az, hogy a kedvezményesen honosított határon túli állampolgárok számát 2018-ra megduplázza. Az elmúlt négy évben honosított, útlevéllel és szavazati joggal is ellátott félmillió új magyar állampolgár nagyrészt az 1,3 milliós erdélyi magyarság köréből származhat.
A folyamatban a Fidesz számít az RMDSZ támogatására, jelen esetben arra, hogy Kelemenék a román kormánykoalíció tagjaként előmozdítják a konzuli irodák nyitásának engedélyezési folyamatát. Romániában jelenleg Bukarestben, Csíkszeredán és Kolozsváron működik magyar konzulátus.
A másik viszály almája a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés, a Minority SafePack, amelyet az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen indított el, és amely a kisebbségvédelmet érintő témákban szorgalmaz uniós szintű jogalkotást. Az angol elnevezésű kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) elutasította, majd a FUEN pert indított a döntés ellen az Európai Unió luxembourgi bíróságánál. Múlt héten derült ki, hogy a perbe Románia is belépett, mégpedig az EB oldalán.
Az RMDSZ tudathasadásos állapotban találta magát: a koalíció tagjaként alperes, kisebbségi szervezetként felperes ugyanabban a perben. Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólította a külügyminisztériumot, hogy vonja vissza „partizánakcióját”.
A miniszter egy vasárnap esti tévéinterjúban hangsúlyozta: álláspontja nem újszerű, Románia korábban is a kisebbségvédelem nemzeti hatáskörben tartásáért szállt síkra. Utalt rá: álláspontjában csak megerősíti, hogy Magyarország is beszállt a perbe a kezdeményezők oldalán. Corlatean szerint „Magyarország az Európai Unió révén próbálja elérni célját, hogy az EU-tagországokban élő magyar kisebbségek egyfajta transznacionális gyámjává váljék”.
A botrány kirobbanásakor Kelemen még azt mondta, nem akar válaszolni a kérdésre, hogy kilép-e a magyar szövetség a koalícióból, viszont később egyértelművé tette: az RMDSZ nem folytathatja a közös kormányzást a Szociáldemokrata Párttal, ha a román külügyminisztérium nem száll ki a perből.
Victor Ponta miniszterelnök egyelőre semmilyen módon nem kommentálta az ügyet. Forrásaink szerint a konzuli irodák miatt egyik fél sem menne el a szakításig, viszont az európai szintű kisebbségi kezdeményezés ügyében az RMDSZ alig, a szociáldemokraták pedig nehezen visszakozhatnak.
Az ősszel esedékes államfőválasztáson induló miniszterelnöknek mérlegelnie kell, hogy nem veszít-e túl sokat, ha „enged az RMDSZ zsarolásának”, miközben az erdélyi magyarok szavazataira nem feltétlenül számíthat. Egyes vélemények szerint a koalíció jövőjére nézve kedvezőtlen előjel, hogy az RMDSZ határozott és nyilvános ellenkezése ellenére Victor Ponta államtitkárrá nevezte ki a Dan Diaconescu-féle populista alakulat, a PPDD egyik politikusát.
Több határon túli támogatást sürget Kövér
Kövér László szerint a Trianonban szétszakított magyar nemzetnek van jogosultsága arra, hogy egyként élje az életét az Európai Unió keretein belül.
Az Országgyűlés elnöke a Duna Worldnek nyilatkozva rámutatott, hogy az unióban léteznek különböző – a nemzeti önrendelkezést biztosító – autonómiaformák. Példaként említette a Finnországban élő svédeket, a Svédországban élő finneket, valamint a baszkokat és a katalánokat.
Kövér László szerint az autonómiatörekvések megvalósításához hátország kell, amely nemcsak abból áll, hogy az anyaország megfelelő gazdasági állapotban van-e, hanem abból is: az elszakított nemzetrészek politikai vezetői mennyire veszik komolyan e stratégiai célt.
Sürgette, hogy a mostani, illetve a mindenkori magyar kormány kapjon nagyobb támogatást az erdélyi magyar közösség és a többi nemzetrész politikai vezetőitől is. A segítség megadását pedig a közösségeknek saját vezetőiken kellene számon kérniük. (MTI)
