Abdullah Gül a Le Figaro című párizsi lapnak adott szerdai interjúban kifejtette: ha Törökország végrehajtja a Brüsszel által szorgalmazott és a csatlakozáshoz szükséges reformokat, úgy annak eredményeként egészen más ország lesz, mint ami ma. "Meglehet, hogy az a Törökország rácáfol a franciák és mások által táplált kételyekre. Vagy pedig a törökök döntenek úgy, hogy nem akarják Európát. Talán a norvég utat választják" - fogalmazott az államfő.

Norvégia lakossága 1972-ben, majd 1994-ben is népszavazáson utasította el az ország - tárgyalások útján már biztosított - belépését az Európai Közösségbe (az EU jogelődjébe). A skandináv ország mindazonáltal szorosan kötődik az integrációs szervezethez. Az EU belső piacára vonatkozó törvények nagy része például Norvégiában is érvényben van. Az ország része az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek, továbbá kiveszi a részét az uniós külpolitika polgári és katonai jellegű akcióiból.

Gül az interjúban elismerte: a csatlakozási tárgyalások célja az, hogy Törökország jobbá váljon, és megfeleljen az európai normáknak. "A munkát nekünk kell elvégeznünk. Törökországon múlik, hogy képes-e megváltozni. Ez a folyamat rövid távon nehéz, hosszú távon azonban előnyös" - tette hozzá a köztársasági elnök.

Párizs igyekszik fékezni a török csatlakozási tárgyalásokat, és inkább a földközi-tengeri unió révén kötné a muzulmán országot Európához. Berlin a teljes jogú EU-tagság helyett különleges partneri viszonyt kínál Ankarának. A török kormány számára azonban csakis a teljes jogú tagság lehet a tárgyalások célja. "Vagy teljes jogú tagok leszünk, vagy nem leszünk tagjai az EU-nak" - szögezte le a minap Ahmet Davutoglu külügyminiszter.