Törökország kemény választ ígér
A rendkívüli ülést a török fél a NATO-szerződés 4. cikkelyére hivatkozva kezdeményezte: ez kimondja, hogy ha egy tagország úgy érzi, hogy a biztonsága veszélyben forog, akkor tanácskozásra hívhatja partnereit az észak-atlanti szervezetben. Azt Ankara is elismerte, hogy az F4-es megsértette Szíria légterét, de azt állítja, a vadászgép már nem a szomszéd ország felett repült, amikor a szír légvédelem akcióba lépett. Török számítások szerint az F4-est 24 kilométerre a szír paroktól lőtték ki.
Az F4-es június 22-én, helyi idő szerint 10.28-kor szállt fel a dél-törökországi Erhac légitámaszponztól, az irányítók 11.58-kor vesztették el vele a kapcsolatot, amikor a gép éppen Hatay tartomány felett repült. Szíria azt állítja, hogy a török gép 11.40-kor hatolt ne a légterébe, a szír légvédelem pedig akkor lépett akcióba, amikor az F4-es egy kilométerre volt a közel-keleti ország partjaitól. A kilőtt gép a tengerparti Om al-Tuyour községtől tíz kilométerre nyugatra csapódott a tengerbe. Roncsait a török és a szír haditengerészet most együtt eresi - és próbál meg rájönni arra is, hogy a kétfős személyzet túlélte-e az incidenst.
Ha igen, az valószínűleg enyhítene valamelyest Törökország növekvő haragján: Ankara „kemény, jogszerű, és mindent eldöntő” fellépést ígért, amint az incidens körülményeit minden kétséget kizáróan tisztázzák. Bár Damaszkusz a maga részéről ragaszkodik ahhoz, hogy a török vadászgéppel szemben mindenben a hasonló helyzetekre vonatkozó törvények szerint járt el, Davotoglu vasárnapi bejelentése szerint az F4-es nem felderítő úton, hanem rutingyakorlaton volt, fegyver nem volt rajta, és ha ez nem lenne elég, már újra nemzetközi légtérben repült, amikor leszedték.
A török külügyminiszter azután nyilatkozott a sajtónak, hogy vasárnap tanácskozást tartott a vézarkari és a hírszerzési főnökökkel. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök 24 órán belül három egyeztetést is összehívott magas rangú tisztviselőkkel az ellenzéki pártok vezetőivel pedig ma délután ül asztalhoz. Az incidenssel kapcsolatos politikusi megnyilvánulások egyébként meglehetősen visszafogottak ahhoz képest, amit az újságok írtak: a Vatan szerint „Meg fognak fizetni ezért, a Hürriyet pedig úgy vélte, „Aszad a tűzzel játszik”.
Ahogy a Reuters írja, az incidensből nem hiányzott az irónia: Hatay tartományba Törökország Törökország menedéket nyújt az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg katonáinak, akik nap mint nap kelnek át a határon harcolni Basár el-Aszad szír elnök hadserege ellen. Ankara ugyan cáfolja, hogy részt vesz ilyesmiben, a közkeletű gyanú és egy névtelenséget kérű magas rangú arab diplomáciai forrás szerint török közvetítéssel Szaúd-Arábia és Katar már hónspok óta látja el fegyverekkel az FSA-t, amelynek katonái ráadásul fizetést is kapnak a szaúdiaktól.
Az említett arab diplomata szombaton azt mondta, hogy az erről szóló megállapodás április 2-án született meg. Nyakig benne van a dologban a CIA is: az amerikai titkosszolgálat ügynökei állítólag hónapok óta szervezik az ellenállást Hatayban és a többi dél-törökországi tartományban, a szír ellenzék egyik központjának számító Homszban pedig az FSA egységes parancsnokságának kialakításában segédkeznek.
