Ciprus görög és török közösségét 1974-ben szakították el egymástól, amikor Törökország - egy rövid életű, athéni ihletésű puccskísérletre válaszolva - megszállta az ország északi részét. A konfliktus akadályozza Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz, amelyben a Ciprust képviselő görög ciprióták vétójoggal rendelkeznek Ankara belépésének ügyében.

– Célunk, hogy tartós és átfogó megoldást találjunk a ciprusi problémára – nyilatkozta a három görög ciprusi lapnak Recep Tayyip Erdogan, hozzátéve, „készek vagyunk e cél érdekében elvégezni a magunk részét. Senkinek sem kell és szabad kétségbe vonni Törökország őszinteségét.”

Törökország mintegy 30 ezer katonát állomásoztat Észak-Ciprusi Török Köztársaság területén, amelynek legitimitását kizárólag Ankara ismeri el. Erdogan leszögezte, hogy megállapodás esetén kész lenne kivonni az egységeket, ám az azonnali csapatkivonási felszólításoknak Törökország nem enged. – Egy bizonyos idő után ezek a csapatok kivonhatók – fogalmazott a török kormányfő.

A ciprusi görög vezetés hűvösen fogadta Erdogan nyilatkozatát. Sztéfanosz Sztéfanu kormányszóvivő rámutatott, hogy Törökország az EU felszólítása ellenére sem nyitotta meg kikötőit és repülőtereit a Ciprusi Köztársaság járművei előtt, és nem tartja tiszteletben az ENSZ-nek a szigetre vonatkozó határozatait. - Törökországnak a szavakról át kell térnie a tettekre - jelentette ki a szóvivő.

A görög és a török ciprióták 2008 szeptemberében kezdtek béketárgyalásokat a sziget újraegyesítéséről. A megegyezést veszélyezteti, hogy a török "térfélen" az áprilisi választásokon a keményvonalasok diadalmaskodhatnak. Másfelől a görög ciprióták nem egységesek azzal kapcsolatban, hogy a vezetésnek milyen tárgyalási pozíciót kellene képviselnie a szigeten megvalósítandó hatalommegosztás kérdésében.