Törlik Kubát a terrorista országok listájáról

A kubai központi pártlap, a Granma a tanácskozás megkezdése előtt ismertette a kubai álláspontot egy meg nem nevezett havannai külügyi illetékesre hivatkozva. Eszerint Kuba „komoly és konstruktív" párbeszédet remél „a kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján". A cikkből kiderül, hogy Havannát a migráció témája mellett különösen az amerikai embargó megszüntetése foglalkoztatja, illetve Kuba törlése a terrorista államok listájáról.

Washington jelezte már, hogy a terrorista országok feketelistájának a felülvizsgálata már folyamatban van, és törölhetik róla Kubát még a nagykövetségek újranyitása előtt. A két ország között a diplomáciai kapcsolatok 1961-ben szakadtak meg. Az 1962 óta érvényben lévő kereskedelmi és pénzügyi embargót, amelyet utóbb két ízben is még súlyosbítottak, azonban csak az amerikai törvényhozás szüntetheti meg. Obama most évértékelő beszédében fel is szólította a kongresszust – ahol republikánus többsége van –, hogy kezdjenek dolgozni az embargó megszüntetésén.

Saját hatáskörben néhány napja az amerikai elnök már lazított bizonyos szankciókon, így szabadabbá vált a látogatás a karibi szigetre, illetve a pénzköltés mértéke is. Sőt az amerikai turisták immár 100 dolláros értékig vihetnek haza kubai rumot és szivart is.

Ami a migráció kérdését illeti, Kuba azt kifogásolja, hogy változatlanul érvényben van az az amerikai törvény, amely kiváltságot biztosít a szárazföldre lépő illegális kubai menekülteknek a letelepedési kártya megszerzésére. Csak azokat toloncolják vissza, akiket a floridai parti őrség még a tengerben fog el. Havanna szerint az USA ezzel ösztönzi az életveszélyes tengeri útra a menekülteket. Az említett törvény ugyancsak a kongresszus hatáskörébe tartozik.

...és Lee szerdán a két küldöttség tárgyalásán Alexandre Meneghini / Reuters

A kapcsolatok esetleges javulásának a hírére Kubában elterjedt, hogy megszűnhet a kiváltság. Jellemző, hogy tavaly decemberben az amerikai hatóságok adatai szerint 507 kubai érkezett illegális úton az Egyesült Államokba, kétszer annyian, mint egy évvel ezelőtt. Havanna azt is kifogásolja, hogy az USA ugyancsak befogadja azokat a kubai orvosokat, egészségügyi dolgozókat, akik harmadik országban teljesítenek kiküldetést, s a disszidálás mellett döntenek.

A Granma egyébként hangsúlyozza, hogy ez immár a migrációs megbeszélések nyolcadik fordulója azóta, hogy 1994-ben, majd 1995-ben a két fél megállapodást kötött az ügyben.