Tömegesen mennek halálba az orosz fiatalok
Kéz a kézben ugrott halálba a 14 éves Nasztya és a 13 éves Liza egy toronyház tetejéről egy Moszkva közeli településen február közepén. A kislányok tragédiája azonban csak egy volt a gyermeköngyilkosságok hosszú oroszországi sorában. Az eset ugyanakkor felhívta a figyelmet a jelenségre, s ezután a sajtó sorra hírt adott az újabb és közelmúltbeli öngyilkosságokról is. Februárban minden napra jutott egy eset, amikor egy 12-18 év közötti fiatal kiugrott az ablakon vagy felakasztotta magát. A jelentések alapján úgy tűnt, öngyilkossági hullám söpör végig a fiatalok között, ám az adatok szerint a helyzet sokkal súlyosabb: tavaly kétszáz 14 év alatti gyermek és 1500 fiatalkorú végzett magával Oroszországban, és további 2500 erre kísérletet tett. Az adatokat az oroszországi gyermekvédelmi biztos, Pavel Asztahov közölte legutóbbi sajtótájékoztatóján. Ezzel Oroszország világelső a fekete statisztikában.
Oroszországban 100 ezer 10-14 évesre évente négy öngyilkosság jut, míg a 15-19 évesek körében a szám eléri a húszat, ami az UNICEF szerint a világátlag háromszorosa. A felmérések szerint az oroszországi fiatalok húsz százaléka depressziós, a pszichés zavarok is 3-5-ször gyakrabban jelentkeznek, mint ez európai átlag – áll az ENSZ-szervezet jelentésében. A szociológusok adatai szerint a gyermekek 40 százaléka ritkán, öt százalékuk soha nem érzi a szülői szeretet megnyilvánulását.
Az állami intézmények a családon belüli viszonyokra közvetlen hatással nem lehetnek, de az iskolákban növelni kell a pszichológusok állományát. Asztahov szerint jelenleg csak minden harmadik iskolában van ilyen szakember, s a jövőben ezt minden okatási intézmény számára biztosítani kellene. (Igaz, az iskola sem jelent biztonságot: tavaly októberben egy 12 éves szentpétervári fiú ugrott ki az ablakon a jegyek kiosztásakor, osztálytársai és ikertestvére szeme láttára.)
Az adatok alapján látható, hogy az öngyilkosságok aránya megkétszereződött 1990 óta. Emellett csaknem kétszer annyi fiú menekül a halálba, mint lány. Rendkívül nagy különbségek mutatkoznak régiónként is a 143 millió lakosú, 17 millió négyzetkilométeres országban. A legmagasabb Oroszország északkeleti részén, az Alaszkával szomszédos Csukcsföldön, ahol az orosz átlag tízszeresét éri el az arány: 100 ezer lakosra 255 öngyilkos gyermek jut. (A valós szám jóval kisebb, miután a térségben mindössze 50 ezer ember él.) Magas az arány Szibériában is, Burjátföldön elérve az 55-öt, míg az európai részen a finnugorok lakta Udmurtföld "vezet": itt 100 ezer fiatalból 42 végez magával. Legkevesebbszer az Észak-Kaukázusban fordul elő öngyilkosság a fiatalok körében: a térségben az arányszám mindenütt 10 alatt van, Csecsenföldön csupán 2,3 öngyilkosság jut 100 ezer fiatalra, ami az orosz átlag alig tizede.
Az öngyilkosok aránya a felnőtt lakosság körében is magas, de nem ennyire kiugró. (Arányuk a 90-es években tetőzött százezer lakosra 42 fővel, az mára 27-re szelídült.) A teljes népességen belül a szomorú statisztikát Litvánia vezeti, százezer lakosra 38 öngyilkossal. Mögötte is a volt Szovjetunió egykori tagjai állnak: Belarusz 36, Kazahsztán 35 fővel. Magyarországon az arány – a nyolcvanas évek 45-ös csúcsa után – jelenleg 25 fő százezer lakosra vetítve.
