Erdős André, Magyarország volt ENSZ-nagykövete szerint a világszervezetben zajló változásokat jól jelzi, hogy a főtitkárválasztás kapcsán is erőteljesen hangsúlyozzák a nemek közötti egyenlőséget. A sokak szerint a legesélyesebb befutónak tartott bolgár Irina Bokova (63) személyében első ízben kerülhetne nő – és végre kelet-európai jelölt – a főtitkári székbe.
 |
| Erdős André |
Miközben a világ 193 országát tömörítő nemzetközi szervezet ügyel a sokszínűségre, a főtitkári posztot eddig férfidominancia jellemezte. Az ENSZ párizsi székhelyű Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO) irányító Bokova megtörheti e kínos tradíciót.
Bár az ENSZ-en belül kialakult regionális csoportoknak rotációs rendszerben kell adniuk a főtitkárt, a korábban kilenc, ma már 23 tagállamot számláló kelet-európai csoport eddig nem feltétlenül mások hibájából mindig kimaradt. – Morálisan is több mint időszerű lenne egy kelet-európai csúcsvezető – mondta Erdős. A csoport elsőrendű feladata a régiót megfelelő szinten képviselő közös jelölt kiválasztása, az ehhez szükséges egyeztetések lebonyolítása. Ehhez meg kell nyerni minden csoporttag, beleértve az egyetlen kelet-európai állandó BT-tag, Oroszország támogatását is – hangsúlyozta a nyugalmazott nagykövet, utalva arra is, hogy a kelet-európai régió jelenleg nem a béke szigete.
Kelet-Európából nagy a tolongás a főtitkári posztért, a régióból eddig hat hivatalos vagy még nem hivatalos jelöltről tudni.
Bokova mellett még két nő szállt ringbe: Vesna Pusic (62) volt horvát miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint a moldovai diplomácia korábbi vezetője, Natalia Gherman (46). A további aspiránsok között van Danilo Türk (64), Szlovénia exállamfője és korábbi ENSZ-főtitkárhelyettes, Srgjan Kerim (67) volt macedón külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés korábbi elnöke, valamint Igor Luksic (39), Montenegró kormányfőhelyettese és külügyminisztere.
Erős konkurenciának számíthat a volt portugál kormányfő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) 2005–2015 között vezető António Guterres (66), habár megjegyzendő, hogy a nyugat-európai és más országok elnevezésű csoport, melyhez Portugália is tartozik, az ENSZ 70 éves történetében eddig a legtöbb főtitkárt – négyet – adta és a leghosszabb – hét ciklust felölelő – időtartamokra. Ezzel szemben a latin-amerikai és karibi csoport eddig csupán egyszer adott főtitkárt a világszervezetnek.
Ban Ki Mun és elődei korlátozott hatásköre kapcsán Erdős emlékeztetett rá, hogy az ENSZ nem világkormány, így a következő, sorrendben kilencedik főtitkár sem rendelkezik majd nemzetek feletti hatalommal. A döntések alapvetően a tagállamok kezében vannak, de egy aktív főtitkárral csak jól járhat a világ.
