galéria megtekintése

Több új Csernobil fenyeget, időzített bombák az ukrán atomerőművek

4 komment

H. M.

Harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án robbant fel a csernobili atomerőmű a mai Ukrajna területén. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) évfordulós összeállítása szerint az ukrán állam az azóta eltelt három évtizedben nem csak Európa legnagyobb atomerőművi balesetének hagyatékával, hanem az elöregedő, korszerűtlen és kockázatos reaktorparkjával sem tudott mit kezdeni.

Ukrajnában már

ahhoz is bátorság kell, hogy valaki egyáltalán nyilvánosan szóba merje hozni az elaggott atomerőművek problémáját:

a közelmúltban tárgyalta a legfelsőbb bíróság azoknak a civil aktivistáknak az ügyét, akiket rágalmazással vádolt meg az állami Energoatom, miután felhívták a figyelmet az ósdi nukleáris létesítmények továbbműködtetésének kockázataira.

 

Az ország legnagyobb gazdasági kihívásáról és egyben a térség legnagyobb környezeti veszélyéről van szó, beszélni mégsem szabad róla: aki mégis megteszi, az bíróság elé kerül – írja az MTVSZ. A zöldszervezet tíz olyan tényt sorol fel, amelyet Ukrajna annak ellenére sem szívesen köt a külvilág orrára, hogy elvileg nemzetközi egyezmény kötelezi a szomszédos országokkal folytatandó egyezkedésre.

Túlkoros atomerőművek

Ukrajnának jelenleg négy atomerőműben tizenöt atomreaktora van, közülük hatnak az engedélye 2020. május 20-ig lejár. Négy másik reaktor már most is úgy működik, hogy túllépte a tervezett élettartamát, további kettőt pedig be kellene zárni, amint decemberben, illetve februárban elérik az engedélyezett működési idő határát.

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Az ukrán kormány azonban arra készül, hogy még további tíz évig működésben tartja a túlkoros erőműveket.

A nukleáris energia szerepe egyre nő

Ukrajna az egyetlen ország Európában (ha eltekintünk attól, amire a magyar kormány készül, vagyis a tervezett paksi bővítéstől), ahol nem csökken, hanem nő az atomenergia részesedése. Keleti szomszédunk nukleáris erőművei jelenleg már az ország elektromosságának több mint felét biztosítják. Eredetileg a nukleáris energia részesedése 30 százalék alatt volt, ám a más üzemanyagot használó erőművek többségének a karbantartását annyira elhanyagolták, hogy azokat be kellett zárni.

Orosz függés

Bár Oroszország és Ukrajna gyakorlatilag háborús konfliktusban áll egymással, egyetlen ukrán nukleáris erőmű sem képes működni az Oroszországból szállított fűtőelemek nélkül. Ráadásul a négy atomerőmű közül háromnak a működése Oroszországtól függ a kiégett fűtőelemek reprocesszálása vagy tárolása miatt is.

Hosszabbítás uniós pénzből

Az ország energetikai összeomlását és az abból adódó gazdasági katasztrófát megelőzendő az EU támogatást ad Ukrajnának az elöregedett atomerőművek élettartam-hosszabbítására. Az erőművek üzemeltetői összesen 600 millió eurót kapnak az Euratomtól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól.

Nem beszélnek a szomszédokkal

A vonatkozó nemzetközi szerződések elvileg arra köteleznék Ukrajnát, hogy nyilvános konzultációkat kezdeményezzen mindazokkal a szomszédos országokkal – köztük Magyarországgal –, amelyeket az említett atomerőművek meghosszabbított üzemben tartása érinthet, ilyen konzultációk azonban eddig nem kezdődtek. Az Aarhusi egyezmény és az Espooi egyezmény azt is előírja, hogy ilyen esetekben határon átnyúló környezeti hatástanulmányokat kell készíteni.

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Az európai kölcsönöknek is világos feltétele, hogy ezeket a követelményeket teljesíteni kell, ám a pénzt mégis anélkül folyósítják, hogy a vizsgálatok elkészítése megkezdődött volna.

Rossz tapasztalatok

Ukrajnát korábban már elmarasztalták az Espooi egyezmény megszegése miatt. A jogsértést kimondó döntés azután született, hogy Ukrajna a nemzetközi kötelezettségek teljesítése nélkül engedélyezte két blokk élettartamának meghosszabbítását a Rivne-i atomerőműben, amely kevesebb mint 200 kilométerre van a lengyel határtól.

Hiányzó felügyelet

Az MTVSZ összeállítása szerint 2015 januárja óta egy kormányrendelet megakadályozza, hogy a nukleáris energetikai felügyelet saját kezdeményezésére a nukleáris létesítményekben vizsgálatokat hajtson végre.

Veszélyes állapotú erőművek

Pedig bőven lenne ok a vizsgálódásra: egy 2015 márciusában kiadott szakértői elemzés szerint a Dél-ukrajnai Nukleáris Erőmű egyes blokkjának reaktortartályán olyan sérülések lehetnek, amelyek potenciálisan nukleáris válsághelyzetekhez vezethetnek. Megjegyzendő, hogy amikor a fukusimai baleset után a nyugat-európai atomerőműveket átvizsgálták, többnek a reaktortartályán is találtak korábban ismeretlen repedéseket.

Háborús veszély

A Délkelet-Ukrajnában található zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb nukleáris erőműve. A létesítmény mindössze 250 kilométerre fekszik a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus frontvonalaitól.

Leállt, de újraindulhat

Az említett zaporizzsjai atomerőmű két legöregebb blokkját lekapcsolták a hálózatról, amikor elérték a tervezett élettartamuk végét. De idén május 12-én és május 28-án a nukleáris felügyelet mindkét blokk esetében újra fogja tárgyalni az élettartam meghosszabbításának lehetőségét, anélkül, hogy a blokkokon átfogó felújítást hajtottak volna végre.

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Az MTVSZ szerint a helyzet aggasztó, ezért az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányainak ki kell kényszeríteniük, hogy Ukrajna teljesítse az atomerőművekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit, különösen azokban az esetekben, amikor az Európai Unió által finanszírozott projektekről van szó.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.