Szép fehér napot! – köszöntött Marián Kotleba, a szlovák szélsőségesek vezére a pozsonyi demonstráción, amelyet a menekültek befogadása ellen szerveztek június végén Pozsonyban. Két héttel később az észak-szlovákiai Zsolnán (Zilina) már náci karlendítéssel és „Tiszta fehér és uniómentes Szlovákiát!” kiáltott az emelvényen. A rendőrök mindkét helyen pókerarccal szemlélték ezt, holott a Vodca (Vezér) nem ismeretlen számukra.
Kotleba a múlt század végén alapította a Slovenská pospolitost (Szlovák Testvériség) újnáci szerveződést, amely a Jozef Tiso-féle fasiszta szlovák államot tartotta példaképének. Több magyar-, roma- és zsidóellenes menetelést szerveztek dél-szlovákiai városokban is, Rozsnyón leköpdösték Kossuth Lajos szobrát.
Sok feljelentésre az ügyészség éveken át azzal válaszolt, hogy a meggyanúsított személyek nem lépték át a szólásszabadság határát, kellő bizonyítékok híján nem vádolhatók gyűlöletkeltéssel, nemzetellenes uszítással sem. Végül 2005-ben a szervezetüket betiltották, Kotlebát pedig elbocsátották a besztercebányai (Banská Bystrica) sportgimnáziumból, ahol addig informatikát tanított. Nem sokkal később azonban visszavették rendszergazdának.
Két évvel később a híveivel megalapította a Mi Szlovákiánk Néppártot (LS NS) amelynek hivatalos célja „a cigánybűnözés visszaszorítása, a társadalmon élősködők börtönbe zárása, mert a jóléti állam csak így teremthető meg". Tavaly a szélsőséges szlovák párt kétszáz tagja a hármas romagyilkosság színhelyén, a Révkomáromhoz közeli Ógyallán (Hurbanovo) nagygyűlést tartott, amelyen pártfogásba vették a tettest, mert szerintük már képtelen volt elviselni a romák törvénytelenségeit, amelyek felett a kormány szemet hunyt. „Jól tették, hogy kezükbe vették a saját sorsukat, ha pedig valaki újra megkeseríti az életüket, csak hívjanak bennünket, mi megmutatjuk az erőnket" – harsogta a szónok.
