S noha az afgán belügyminisztérium tagadja, hogy a rendvédelmi szerveknél gyerekeket alkalmaznának, a Child Soldiers International és az ENSZ is állítja, bizonyítani tudják ennek ellenkezőjét.
– Annak ellenére, hogy Asraf Gáni afgán elnök tavaly betiltotta a kiskorúak felvételét a fegyveres szervekhez, a kormánynak egyelőre nem sikerült a gyermekkatonák toborzását megelőző intézkedéseket végrehajtania – mondja Charu Lata Hogg, hozzátéve, a gyerekek háborús áldozatok: kihasználják őket, elrabolják a családjuktól, megfosztják az oktatástól, harcra és gyilkolásra kényszerítik.
Nem lehet tudni pontosan, hány gyermek harcol a fegyveres erők kötelékében, amelyek számára a gyerekek könnyű célpontok: befolyásolhatóbbak és engedékenyebbek, mint a felnőttek, gyorsan tanulnak, nem tudják felmérni, mit tesznek, nem vonhatók felelősségre és persze jóval olcsóbbak is. Kevesebbet esznek, kevesebb fizetést kapnak, jobban megéri őket alkalmazni, mint a felnőtteket. A kiszolgáltatott gyerekek ráadásul feltétlen hűséggel viszonyulnak parancsnokaikhoz, ilyenkor úgy érzik, tartoznak valahova, megbecsülik őket.
|
A gyerekek könnyű célpontok: befolyásolhatóbbak és engedékenyebbek, mint a felnőttek
Reuters |
Változatos munkaköröket töltenek be: van, aki járőrözik, másnak kémkednie kell. Egyesek az ellenőrző pontoknál állnak szolgálatba, másokat hordárként vagy szakácsként foglalkoztatnak. A Child Soldiers International 2015-ös jelentése szerint az Afganisztán középső részén fekvő Tarinkot város rendőrségi ellenőrző pontjainak felében 18 éven aluliak teljesítettek szolgálatot. A harcok sújtotta Kunár, Logar és Zábul tartományokban a hatóságok tagjainak 10 százaléka gyaníthatóan kiskorú.
– Rengetegen lesznek szexuális erőszak áldozatai is – mondja a Népszabadságnak Tomas Olivier, a holland Lowlands Solutions Netherlands nevű, biztonsági tanácsadással foglalkozó cég ügyvezető igazgatója, terrorelhárítási szakértő, aki maga is éveket töltött Afganisztánban. Mint mondja, jellemző, hogy úgynevezett Bacha Baziként, „táncoló fiúként" alkalmazzák a fiúkat. Szexrabszolgaként tartják őket, gyakran arra kényszerítve a gyerekeket, hogy lánynak öltözve szórakoztassák az idősebb férfiakat.
Tapasztalata szerint a hatéves gyerekekkel már férfiként bánnak, gyakori, hogy fegyveres kiképzésen vesznek részt, és hatalmas puskákkal róják az utcákat. Véleménye szerint a tálibok azért is alkalmaznak gyerekkatonákat, mert abban bíznak, a kormányerőknek és a nyugati csapatoknak egy kisgyerek nem lesz gyanús, s így az észrevétlenül juthat be olyan helyekre, ahová egy felnőtt férfit vagy nőt biztosan nem engednének be. A gyerekkatonákat a felkelők gyakran éppen ezért öngyilkos merénylőként vagy felszíni aknák telepítésére használják.
Az afgán kormány által finanszírozott rendőrségi erők gyakran az iskolákban toboroznak, és ott végzik a kiképzést is. Az ENSZ afganisztáni missziója, az UNAMA idén februári jelentése szerint különösen jellemző ez Kunduz tartományban, ahol az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet és a tálib felkelők is hasonlóan járnak el.
A lányokat azonban megkímélik – legalábbis a fegyveres szolgálattól. Az UNAMA egyetlen esetről tud, amikor egy kislányt öngyilkos merénylőnek képeztek ki. Helyzetük azonban korántsem rózsás. Afganisztánban virágzik a gyermekházasság és a szexrabszolgaság.
– A gyermekek számára nincs alternatíva. A gazdaság, az oktatási és egészségügyi rendszer romokban hever – mondja Charu Lata Hogg, aki szerint rehabilitációs és reintegrációs központokra, a pszichoszociális ellátás fejlesztésére lenne szükség.
Aggasztónak találja azt is, hogy a kormányerők jelentős összegeket kapnak külföldi kormányoktól. Az Egyesült Királyság például 70 millió fontnyi összeggel támogatta működésüket 2015-ben, és az Egyesült Államok Honvédelmi Minisztériuma is dollármilliókkal segíti a szervezeteket. Különösen megdöbbentő ez annak fényében, hogy az Egyesült Államok 2008-ban elfogadta a gyerekkatonák alkalmazása elleni törvényt, amelynek értelmében az USA korlátozza a gyerekkatonákat toborzó vagy alkalmazó országok kormányainak nyújtható katonai segítséget. Afganisztán nincs ezen országok között. Ennek oka Charu Lata Hogg szerint az, hogy az ALP és az ANP nem számít fegyveres erőnek, hiszen ezek rendvédelmi szervek, a gyerekek nem az afgán hadseregben szolgálnak. – Ez egy joghézag, amivel senki sem foglalkozik – jegyzi meg Hogg.
A Guardian néhány hónappal ezelőtt megkereste az amerikai külügyminisztériumot a törvénnyel kapcsolatban, azt a választ kapták, hogy a rendelkezésre álló információk és tények alapján Afganisztán nem felel meg azon kritériumoknak, amelyek alapján a listára kerülhetne. Nem számít az sem, hogy az ENSZ-nek bizonyítéka van rá: tavaly 48 gyermeket képeztek ki a fegyveres erők.
Tizenéves gyerekek harcolnak nap mint nap Afganisztánban. Noha a kiskorúak toborzása törvényellenes, sem a kormányerők, sem a felkelők nem hagytak fel a beszervezésükkel. Gyerekkatonaként küzdenek, kímélet nélkül gyilkolnak, aztán meghalnak annak rendje és módja szerint ők maguk is.
Beleszülettek a háborúba
Becslések szerint kétszázötvenezer és háromszázezer közé tehető azon kiskorúak száma, akik még napjainkban is fegyveres harcokban vesznek részt. Leginkább az évek, évtizedek óta fegyveres konfliktusok által sújtott országokban – mint Szomália, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Csád, Közép-afrikai Köztársaság, Uganda, Dél-Szudán, Nigéria, valamint Irak és Szíria – jellemző a gyerekkatonák alkalmazása, de gyakorlatilag Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is létezik a jelenség, hiszen a hadseregbe 17 éves kiskorúakat is besoroznak.
A kormányerők mellett jelentős fenyegetést jelentenek a gyerekek számára a terrorszervezetek. Szomáliában az al-Shabaab, Nigériában a Boko Haram, Irakban és Szíriában az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet képez ki gyilkost a gyerekekből.
A Quilliam Foundation nevű terrorizmusellenes alapítvány egy éven át tanulmányozta az Iszlám Állam módszereit. Mint írják, a kalifátus területén kötelező az iskola, az otthoni tanulás szigorúan tilos. Csakhogy rajz és ének helyett az alsó tagozatos diákok is a Koránt tanulmányozzák, történelemórán csak az iszlámmal foglalkoznak, testnevelésórán pedig „dzsihadista kiképzést" kapnak a diákok. Kisgyerek koruktól fogva arra nevelik őket, végezniük kell a hitetlenekkel. A kivégzéseket eleinte babákon gyakorolják, azt tanítják nekik, hogy a kivégzés megtiszteltetés, privilégium. A gyerekek által végrehajtott kivégzéseket gyakran teszi közzé az Iszlám Állam. Egy felvételen egy hat év körüli gyerek öl meg egy szír rabot, egy idén februárban közzétett filmen pedig egy tízéves forma fiú fenyegeti meg Amerikát, majd fejezi le az egyik foglyot. Másokból öngyilkos merénylő lesz.
Akiknek sikerül megszökniük, arról számolnak be: a szunnita szervezet módszere az, hogy a szüleik ellen hangolják őket, hangsúlyozva, most már a fegyveresek az igazi családjuk. Nem szabad sírniuk, kemény büntetés jár érte, ahogy az is megtorlásra számíthat, aki nem akar önszántából részt venni a kiképzésben.
