A legnagyobb példányszámú német napilap a "szörnyűség dokumentumainak" nevezte a megsárgult papírokat, amelyek az 1941-1943-as időszakból származnak. A tervrajzokat - amelyek közül az egyiken jól látható Heinrich Himmler akkori SS birodalmi vezetőnek, a náci tömeggyilkosságok legfőbb szervezőjének zöld ceruzás aláírása - egy berlini lakás lebontásakor találták, s azok a Bild birtokába jutottak.

Az újság szerint összesen 28 tervrajzból álló dokumentumgyűjteményről van szó, amelyeken felismerhető a tábor bejárata közvetlenül a vasúti rámpa végénél, jól kivehetők az egykori foglyok barakkjai, egy gázkamra, továbbá egy krematórium.

A német szövetségi archívum illetékes igazgatója a Bildnek nyilatkozva "rendkívüli jelentőségű" dokumentumleletről beszélt. Hans-Dieter Kreikamp szerint a tervrajzok "az európai zsidók ellen tervezett szisztematikus népirtás" hiteles bizonyítékát jelentik. A dokumentumok ugyanakkor az igazgató szerint egyértelműen tanúsítják azt is: mindenki, aki részt vett az auschwitzi koncentrációs tábor tervezésében, illetve építésében, tudott arról, hogy ott emberek "iparszerű" elgázosítása, illetve meggyilkolása folyik. A tervrajzok ugyanakkor a legszemléletesebben leleplezik a legutolsó holokauszt-tagadókat is.

A Bild által nyilvánosságra hozott tervrajzok közül a legmegrázóbb dokumentum egy 1941 novemberéből származó "fertőtlenítő létesítmény" terve. A rajzon előbb egy "vetkőző szoba", majd egy "mosakodó, illetve zuhanyozó helyiség" és egy onnan nyíló "öltöző szoba" terve látható. Az "öltöző szobából" két "előhelyiségre" nyílnak az ajtók, onnan pedig a "fertőtlenítőkön" keresztül egy "gázkamrába"; a felirat öles betűkkel szerepel a rajzon.

A 11,66-szor 11,20 méteres "gázkamra" teljességgel bizonyítja, hogy Auschwitzban embereket már akkor elgázosítottak. Egyben pedig újólag alátámasztja, hogy az európai zsidókkal szemben alkalmazott népirtást a nácik nem az 1942 januári, úgynevezett wannseei konferencián határozták el, hanem jóval korábban.

Az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor a legnagyobb német megsemmisítő tábor volt, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli - dél-lengyelországi - Oswiecim német nevéről kapta. Az itt meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert, a legújabb becslések 1,1-1,6 millióra teszik.