galéria megtekintése

Terrorvádak tollforgatásért

1 komment


Miklós Gábor

A török parlamentáris demokrácia halála és a Recep Tayyip Erdogant megerősítő elnöki rendszer felé tett fontos lépésként értelmezik elemzők, hogy tegnap megszavazta az ankarai parlament: a terrorizmussal vádolt képviselőket megfoszthatják mentelmi joguktól. Ha ennek alapján kizárják a kurd képviselőket, szabad lesz az út Erdogan vágyott „szultáni” rendszere előtt. 

A török törvényhozás tegnapi döntése értelmében megfoszthatók mentelmi joguktól azok a parlamenti képviselők, akiket terrorizmussal vádolnak. Elemzők ezt a parlamentáris demokrácia felszámolásához vezető lépésként értékelik. Erdogannak ugyanis nem titkolt célja, hogy erős elnöki rendszert hozzon létre, ám ehhez alkotmányt kellene módosítania. Ám nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többsége. Ha az új törvény alapján megszabadul számos ellenzéki képviselőtől, máris könnyebb dolga lesz.

Feszült volt a szavazás
Feszült volt a szavazás
Umit Bektas / Reuters

Márpedig nem kell sok ahhoz, hogy valakit terrorizmussal vádoljanak az ankarai parlamentben. A hét elején Budapesten járt Tugba Hezer Öztürk, a török törvényhozás tagja, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselője. Ő is egyike azoknak, akik ellen vádat akarnak emelni terrorizmus vádjával. Lapunknak akkor elmondta: a vádak képviselői tevékenységén és parlamenti felszólalásain, azaz legális munkáján alapulnak. Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök már hétfőn világossá tette, hogy ki kell terjeszteni a terrorizmus fogalmát. „Nincs különbség a kezében pisztolyt és bombát tartó terrorista és azok között, akik kihasználják helyzetüket, tollukat és (akadémiai) címeiket, s ezeket a terrorista rendelkezésére bocsátják. Ezen nem változtat, hogy ezek a személyek nemzetgyűlési képviselők, egyetemi oktatók, írók, újságírók vagy társadalmi szervezetek vezetői – mondta az elnök. 

 

Jelenleg 138 képviselő ellen folyik ügyészségi eljárás 650-nél is több ügyben. Többségük a legnagyobb ellenzéki erő, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) tagja, de 27 kormánypárti (AKP) képviselő mentelmi joga is veszélyben van. Ötvenen a HDP, azaz a kurd baloldali párt 59 fős frakciójának a tagjai. Ha őket „kilövik”, vége a frakciónak. A HDP azért fontos, mert óriási politikai ellenszélben, egy nagygyűlésüket ért véres robbantás után jutottak be a török parlamentbe. A HDP tavalyi választási sikere volt az, amely elvette Erdogantól az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmadot. Ezzel pedig megakadályozta, hogy még több hatalmat összpontosítson a saját kezébe. Nem meglepő tehát, hogy terrorvádat emeltek Selahattin Demirtas és Figen Yüksedag, a HDP népszerű társelnökei ellen is. Demirtas azt nyilatkozta az AFP hírügynökségnek, hogy amennyiben kizárják őket, a kurd kisebbség jogaival kapcsolatos kérdések nyilvános parlamenti vitájának lehetősége megszűnik. Emiatt a kurd társadalom tovább radikalizálódik majd, a fegyveres harc pedig nem fog csitulni.

Az ügy előtörténetének része, hogy Erdogan az elnöki rendszer bevezetését először kurd támogatással vélte elérhetőnek. Ezért belement a tárgyalásokba, tűzszünetbe az 1984 óta gerillaharcot folytató Kurd Munkapárttal (PKK). Ám a folyamat megállt, és a török kormány brutális offenzívát kezdett a kurdlakta területeken. A PKK több fegyveres akcióval, terrorcselekménnyel válaszolt. 2015-ben szabályos háború alakult ki a keleti térségben, amelyet amúgy is sújtott a szír polgárháború hatása. A török és külföldi értelmiségieknek a katonai brutalitás elleni nyilvános tiltakozását Erdogan „terrortámogatásnak” minősítette, s megkezdte a mentelmi joggal kapcsolatos lépéseket. A mostani törvény lehetővé teszi, hogy a parlamentnek ne kelljen külön-külön megvitatnia az egyes képviselők elleni vádpontokat. A törvényjavaslatot sok ellenzéki (CHP) képviselő is megszavazta – Tugba Hezer Öztürk szerint piszkos alkuk voltak a háttérben, s az eljárás a kurdok ellen irányul. 

Honnan jön a HDP?

A Népek Demokratikus Pártját sokszor nevezik kurd központúnak. Vezetői azonban hangsúlyozzák, hogy országos pártról van szó, ahol valamennyi nemzeti, vallási kisebbség, örmények, romák, alaviták is képviseletet kapnak, de szolidárisak az LMBT-ügyekkel is. A HDP eközben része a tágabb kurd hálózatnak, amelyben az önkormányzati erők, nőszervezetek, kulturális csoportok csakúgy jelen vannak, mint a fegyveres szárny.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.