Csak a miniszki tűzszüneti megállapodás megvalósulása után tartják lehetségesnek a Moszkva elleni szankciók enyhítését a G7 csoport tagállamai. Egyelőre azonban nagyobb esélyt látnak a további szigorításra – derült ki csúcstalálkozójukon, amelyen egyértelművé tették: a klímaváltozás és a terrorizmus elleni harcot is erősíteni akarják.
hirdetés
Meg sem fordult a vezető ipari országokat tömörítő G7 csoport állam- és kormányfőinek fejében, hogy enyhítsék az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt Oroszország ellen tavaly elrendelt szankciókat. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország első számú vezetői a bajor Alpokban lévő Elmau kastélyszállóban tartott, kétnapos értekezletükön foglaltak állást a büntetőintézkedések fenntartása mellett.
Barack Obama amerikai elnök már Németországba érkezésekor szorgalmazta, hogy tárgyaljanak „az ukrajnai orosz agresszióval való szembeszállásról". A vendéglátó német kancellár, Angela Merkel azt hangsúlyozta, hogy a szankciók enyhítése csak akkor lehetséges, ha teljes egészében megvalósul a február 12-én megkötött minszki tűzszüneti megállapodás. A korlátozások jelentős mértékben az oroszoktól, no meg az ukránoktól is függenek – mondta Merkel, és az értekezlet zárásakor megjegyezte, hogy szükség esetén készek a szigorításra.
Piknik az Elmau kastélyban Michael Kappeler / Reuters
Ezt szorgalmazta a G7-csúcson ugyancsak részt vevő EU-vezetők egyike, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. „Ha valaki tárgyalásokat akar kezdeni a szankciós rezsim megváltoztatásáról, akkor csak annak erősítéséről lehet szó" – jelentette ki. Francois Hollande francia elnök szerint az év végéig bizonyára érvényben maradnak a Moszkva elleni korlátozások, és David Cameron brit kormányfő is a szankciós egység fontosságát hangsúlyozta.
Relax Michael Kappeler / Reuters
Az ilyen állásfoglalás – mint azt hétfői közleményében a Kreml is jelezte – nem okozott meglepetést. Az uniós vezetők eddig is a Moszkvát és a kelet-ukrajnai szakadárokat sújtó gazdasági intézkedések érvényben hagyása mellett álltak ki, a formális döntés azonban még hátravan, mivel a korlátozások aktuális határideje július végén jár le.
hirdetés
Philip Hammond brit külügyminiszter – a BBC-nek nyilatkozva – az orosz katonai nyomás miatti aggodalomnak is hangot adott, ám kitérően válaszolt, amikor arról kérdezték, szükség van-e közép-hatósugarú amerikai atomrakéták európai telepítésére. A Nyugatnak „kifinomult lépést kell tennie" – mondta, és hozzátette: határozottan meg kell értetni Oroszországgal, hogy „nem hághatja át a vörös vonalunkat", de fölösleges provokációra sincs szükség.
Nagyfiúk a kastélyban
A találkozót Németország legmagasabb hegycsúcsának, a bajor Alpokban fekvő Zugspitzének a lábánál tartják, az Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau). A tanácskozás előtt a házigazda német kancellár, Angela Merkel Barack Obama amerikai elnökkel felkereste a luxushotelhez legközelebb fekvő települést, a Krün nevű alpesi falut, ahol a helyiekkel reggeliztek.
A Hetek állam-, illetve kormányfőinek informális egyeztető, tanácskozó fórumán tárgyalnak a nemzetközi terrorizmustól az ukrán válságon át a görög válságig az aktuális világpolitikai és világgazdasági folyamatokról, a napirend központi eleme azonban a felkészülés lesz az ENSZ idei két nagy konferenciájára. Az egyik a decemberi párizsi klímacsúcs (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A másik, szeptemberben New Yorkban tartandó ENSZ-tanácskozás a világszervezet új fejlesztési programjáról - az úgynevezett 2015 utáni menetrendről (post-2015 Agenda) - szól, amely a szegénység visszaszorítását és a legszegényebbek egészségi állapotának javítását szolgáló, 2015 végéig tartó Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot váltja majd fel.
Szavai, amelyeket egyes elemzők az óvatosság megnyilvánulásaként, mások a rakétatelepítési ötlet támogatásaként értékelnek, valószínűleg a vezető államok klubjából a Krím bekebelezése után, tavaly kiakolbólított Oroszország elnökének legutóbbi interjújára is reagáltak. Vlagyimir Putyin ugyanis a minap a Corriere della Sera olasz napilapnak azt mondta, hogy bizonyos országok egyszerűen spekulálnak az orosz fenyegetésre, noha „csak beteg ember, és ő is csak álmában" feltételezheti, hogy Moszkva megtámadja a NATO-t.
Putyin nélkül Putyinról
A G7-csúcson mindenki üdvözölné, ha az orosz elnök is a tárgyalóasztalnál ülne, erre azonban nincs lehetőség - mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A Hetek "nem csupán politikai és gazdasági érdekcsoportot alkotnak, hanem elsősorban értékközösséget. Oroszország ezért nincs a találkozó résztvevői között" - mutatott rá Donald Tusk. Pedig a csúcstalálkozó egyik fontos témája éppen az Oroszország elleni szankciók kérdése. Részleteket itt olvashatnak.
A hetek azt szeretnék, ha a csőd szélén álló Görögország az euróövezet tagja maradna – hangzott el a csúcs után, amelyen hitet tettek a klímaváltozás megfékezése mellett is. A felső szintet tekintik például célnak abból az ajánlásból, amely szerint 2050-ig – 2010-hez képest – 40-70 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A résztvevők abban is megegyeztek, hogy több segítséget nyújtanak az iraki kormánynak az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadista szervezet elleni harchoz.
hirdetés
Tízezrek tüntettek
A vártnál jóval többen, csaknem 35 ezren vettek részt Münchenben a G7 csoport csúcstalálkozója elleni tüntetésen. Részleteket itt olvashatnak.
