Befolyásolni szeretné az Európai Parlament az Európai Bizottság áprilisban esedékes közleményét, amely a tagállamok roma stratégiájának adna uniós keretet, ahelyett, hogy kötelező erejű, számon kérhető, ellenőrizhető politikákra tenne javaslatot. Az EP keddi strasbourgi plenáris ülése elé került határozattervezet mögé Járóka Líviának (Fidesz, Európai Néppárt) sikerült felsorakoztatnia a frakciók többségét. A jelentésről a képviselők szerdán szavaznak.

Vitaindítójában Járóka Lívia azt hangoztatta, hogy a széles körű egyetértés az EP-ben megfelelő üzenetet küldhet a tagországok számára is, hogy szembenézzenek a roma szegénység súlyos problémájával, a romák gazdasági-társadalmi kirekesztésével, s azzal a ténnyel, hogy a legnagyobb európai kisebbség nem részesül az alapvető emberi jogokból.  Reagálásában Viviane Reding alapjogi biztos azt ígérte, hogy figyelembe veszi a parlamenti javaslatokat, amelyek kiegészítik a tagállamok és civil szervezetek véleményét. Hozzátette, e helyzetet elsősorban a tagországoknak kell kezelniük, de az EU 2020-as stratégiájának is célja a foglalkoztatás növelése, beleértve a romák integrálását, illetve a szegénység csökkentése, amelyhez igénybe lehet venni a pénzalapokat is. A tagállamok nevében Balog Zoltán államtitkár, soros uniós elnök Magyarország nevében azt a reményét fejezte ki, hogy a témát a júniusi EU csúcsértekezleten érdemben megvitatják, és a stratégiát útjára engedik. Andor László foglalkoztatási biztos szerint a romák integrálása egyszerre nagy kihívás és nagy lehetőség az unió számára. Az EP foglalkoztatási bizottságának nevében a szocialista Göncz Kinga azt mondta, hogy a stratégia nyilván hosszú távon hozhat eredményeket, de hogy ez valóban így legyen, az EU adhat eszközöket, követheti a folyamatokat, számon kérheti a tagországi hatóságok tevékenységét. A romániai liberális Renate Weber borúlátóan nyilatkozott a Bizottság törekvéséről, hogy csak keretet adna a tagállami stratégiáknak. Több felszólaló is utalt rá: realistának kéne lenni, hiszen számos uniós dokumentum, és általános emberi jogi elkötelezettség ellenére a romák továbbra is diszkrimináció alanyai.

A parlamenti jelentés, amelyről a vita folyt kedden, felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a romák integrációjára irányuló európai uniós stratégiára, amely az összes politikai és közigazgatási szint bevonásával készülne és amelyet e szinteken végre kellene hajtani. A határozattervezet  felkéri a Bizottságot arra is, hogy  a stratégián belül kezelje kiemelt területként  az alapvető jogok, s különösen a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség és a szabad mozgás érvényesülését, az oktatást, a szakképzést és egész életen át tartó képzést, a foglalkoztatáspolitikát, a lakhatási körülmények, valamint az egészségügyi ellátás javítását.