„a reformot végigvisszük"
– ismételte meg sokadszorra csütörtökön, ám az utcai képek tanúsága szerint nem csupán az elnök kitartó, hanem a demonstrálók is.
„Pontosan tudom, hogy mit fog eredményezni ez a reform, mert hr-esként dolgozom egy cégnél. Ha a vállalatok eltérhetnek az ágazati kollektív szerződésektől, a dolgozóknak nehéz lesz fair megállapodást kötni a munkáltatókkal. Ez szociális dömpinget fog okozni, s munkavállalók jogai szépen lassan csökkenni fognak. Ez a törvény olyan, mint a méreg. Hosszú távon fejti ki majd a hatását" – mondta a Népszabadságnak a legutóbbi, országos sztrájk alkalmával a 26 éves Pierre a francia fővárosban.
Másképp látja a helyzetet a jogot végzett, jelenleg munkát kereső Maelle Bourhis.
„Én sem akarok 60 órát dolgozni, de szeretném, hogy változzanak a dolgok.
Mi franciák híresen vagyunk arról, hogy állandóan az utcán tüntetünk, de ez többről szól: a változásokról. Itt senki sem akar változást" – fejtegette lapunknak Auray-ból a 25 éves Bourhis. „Itt sok a vállalkozó szellemű fiatal, akik új dolgokat akarnak létrehozni, mint mondjuk az Uber. De nem tehetik, mert minden túl bonyolult. Van egy bizonyos csoport, amely előnyöket élvez, és ezt nem akarják feladni. Pedig nagyobb szabadságra van szükség" – teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy ez végeredményben több munkahelyet teremtene.
|
Rózsák háborúja
Baz Ratner / Reuters |
Márpedig a 2017-es elnökválasztás előtt Francois Hollande egyik fő célja, hogy lefaragjon a 10 százalékos munkanélküliségből. A kormány egyebek között úgy pörgetné fel a munkaerőpiacot, hogy a reform segítségével megkönnyítené a vállalatok számára a munkavállalók elbocsátását, és hozzányúlnának a 35 órás munkahéthez – hogy csak a reform legvitatottabb elemeit említsük.
 |
Megvan a maga keresztje
Baz Ratner / Reuters |
„Kevés bizonyíték van arra, hogy az elbocsátás lazítása csökkenti a munkanélküliséget. Vannak azonban olyan intézkedések a reformcsomagban, amelyek pozitívak lehetnek: növelnék például azoknak a képzéseknek az óraszámát, amelyet az alacsonyan képzett munkanélküliek számára tartanak.... A munka törvénykönyvének módosítása azonban végeredményben igen korlátozott hatással lesz a munkanélküliségi rátára, mert a reform egy nagyobb csomag része. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt negyedévben némileg csökkent a munkanélküliség Franciaországban – mondta a Népszabadságnak Antoine Goujard, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) gazdasági elemzője.
A kormány ugyan hajthatatlannak tűnik, a munkaügyi miniszter, Myriam El Khomri mégis fogadja pénteken a CGT vezetőjét, Philippe Martinezt, aki követeli, hogy a reform megvitatását függessze fel a szenátus. „Ha ez megtörténik, akkor van miről beszélnünk. Ha nem, június 28-án ismét utcára megyünk" – mondta Martinez, akit a Le Figaro csak úgy jellemzett, mint „a férfi, aki térdre akarja kényszeríteni Franciaországot".
A munkaügyi reform legvitatottabb elemei
- A 35 órás munkahét megmaradna, ám csupán átlagban kellene betartani. A munkaadók tehát a helyi szakszervezetekkel történt egyeztetés után esetenként akár heti 46 órás munkára is kötelezhetik a dolgozókat.
- A vállalatok sokkal könnyebben csökkenthetik a fizetéseket.
- A munkaadók könnyebben elbocsáthatják a dolgozókat. A jelenlegi törvények szerint egy nyereséges cégnél nem történhet leépítés.
- Szigorítanák a távollétek, köztük a szülési szabadság rendszerét
