Ted Cruz ultrakonzervatív republikánus szenátor hétfőn egy Twitteren közzétett félperces videoüzenetben bejelentette, hogy elindul a 2016-os elnökválasztáson. „Elindulok az elnökségért, remélem, hogy elnyerem az önök támogatását" - mondta Cruz, aki pártjának jelentősebb potenciális elnökjelölt-aspiránsai közül elsőnek jelentette be hivatalosan, hogy ringbe száll a Fehér Házért. „Itt az ideje az igazságnak, itt az ideje annak, hogy szembeszálljunk a kihívással, úgy, ahogyan azt az amerikaiak mindig is tették. Bátor konzervatívok új nemzedékére van szükség ahhoz, hogy segítse Amerikát újból naggyá válni. Kész vagyok önök mellé állni és vezetni a harcot" - tette hozzá.

A 44 éves texasi szenátor, aki első mandátumát tölti a szövetségi kongresszusban, hétfőn a Virginia állambeli Lynchburgben található Szabadság Egyetemen - a világ legnagyobbnak mondott keresztény (újprotestáns-evangéliumi) egyetemén - egyebek között a Barack Obama elnök legfontosabb vívmányának tekintett, Obamacare néven ismertté vált egészségügyi reform minden szavának visszavonását ígérte. Ezt éppen a törvénycsomag aláírásának 5. évfordulóján tette, mintegy tízezres közönség előtt.

Kilátásba helyezte a több mint 40 állam által elfogadott, Common Core összefoglaló néven ismert oktatási szabványok eltörlését is, amelyek arról rendelkeznek, hogy a diákoknak milyen ismeretekkel kell rendelkezniük az egyes osztályok elvégzése után. Ted Cruz a szövetségi kormányzat hatásköreinek szűkítése mellett „szabadságot", az alapító atyák eszméihez visszatérő „alkotmányosságot", valamint egyebek mellett adócsökkentést, erős nemzetbiztonságot, „mentegetőzés nélküli" Izrael melletti kiállást ígért, valamint harcot az „iszlamista terrorizmus" ellen. (Obama ebben a kontextusban az „erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem" kifejezéshez ragaszkodik.)

A gyakran struccbőrcsizmában járó, kiváló szónoki képességekkel megáldott Rafael Edward „Ted" Cruz az Obama-kormányzat egyik leghatározottabb bírálója. Kétéves szenátorságának egyik talán legemlékezetesebb mozzanata az volt, hogy 2013 októberében az egyik vezéralakja volt a konzervatív republikánusok kongresszusi fellépésének, amelynek célja az Obamacare néven ismertté vált egészségügyi reform költségvetési megfojtása volt, és amely miatt 16 napra részlegesen lebénult a szövetségi kormányzat. Az ultrakonzervatív teadélután-mozgalom támogatását élvező Cruz 21 órán át tartó obstrukciós beszédet mondott akkor a szenátusban.

A szenátor a fegyverviselés híve, ellenzi a bevándorlási rendszer átfogó reformját, felszámolná a szövetségi adóhivatalt (IRS) és annak ügynökeit kirendelné az amerikai-mexikói határra.

Cruz kubai emigráns apától és amerikai anyától született a kanadai Calgaryban, és 2014-ig, amíg nem mondott le a kanadai útleveléről, kettős állampolgár volt. A külföldi születési helye miatt kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jogosult-e elindulni az amerikai elnökválasztáson, ám jogi szakértők szerint amerikai anyja miatt jogosult rá.

Több mint egy tucatnyi republikánus személyiség fejezte ki komoly formában érdeklődését az elnökválasztási küzdelem iránt. Közülük Donald Trump ingatlanmágnás és televíziós személyiség múlt szerdán bejelentette, hogy bizottságot állított fel politikai erőpróbán való elindulásának mérlegelésére, valamint kampánystábtagokat vett fel Iowa, New Hampshire és Dél-Karolina államokban, ahol a pártokon belüli előválasztási küzdelem első fordulóit tartják majd.

Egy héttel korábban Jeb Bush volt floridai kormányzó - George H. W. Bush volt elnök fia és George W. Bush volt elnök öccse - jelentette be, hogy a két utolsó cégében is felszámolta tulajdonosi részesedését.

A republikánus oldalon mások mellett potenciális indulónak tekintik még Marco Rubio floridai szenátort, Lindsay Graham dél-karolinai szenátort, Scott Walker wisconsini kormányzót, Chris Christie New Jersey-i kormányzót, Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzót, George Pataki magyar származású volt New York-i kormányzót, Ben Carson volt idegsebészt és Rand Paul kentuckyi szenátort.

Elemzők szerint nem kizárt, hogy az elnökjelölt-aspiránsok száma a két szembenálló politikai táborban együttesen meghaladhatja akár a 20 főt is. A legtöbben közülük várhatóan áprilisban jelentik majd be indulási szándékukat.

Cruz a pártján belül népszerűségben nem tartozik az éllovasok közé, a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet adatai szerint mindössze 4 százalékos a támogatottsága. A sort Bush vezeti 16 százalékkal, őt Walker követi 13-mal. (Az ugyanerre vonatkozó adatok a Reuters és az Ipsos közös felmérése szerint: 8, 21, illetve 16 százalék.)

Bő másfél évvel az elnökválasztás előtt a közvélemény-kutatási eredmények többsége szerint a demokrata párti Hillary Clinton fölényesen nyerne bármelyik republikánus ellenfelével szemben, ha az amerikaiaknak ma kellene dönteniük arról, hogy ki vezesse az országot. Clinton ugyanakkor még nem döntötte el hivatalosan, hogy versenybe száll-e az elnökségért. A bejelentést a döntéséről megfigyelők tőle is a tavaszi hónapokra várják